Mikor kell lezárni a felújításra szoruló Margit hidat? Mikor és miből épül az M0-s vagy az aquincumi híd? Ezek a kérdések már a Lágymányosi híd tíz évvel ezelőtti átadása után felvetődtek, és ma is ugyanolyan aktuálisak, mint akkor. Hiteles válaszokat azonban ma sem tud senki sem adni, és a napi hírekből csak egyet tudhatunk biztosan: Budapestet egykor a hidak városaként emlegették, ma azonban leginkább a függő ügyek városa.
– Az új Duna-hidak építésének legfőbb alapja a parlament által 2003-ban elfogadott, az országos területrendezési tervről szóló törvény – mondja Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, aki szerint Budapest a rendszerváltozás utáni motorizációs és szuburbanizációs hatások miatt folyamatos közlekedési krízishelyzetbe került.
A fent említett jogszabály és a főváros 2000-es fejlesztési terve négy dunai átkelő létesítését irányozta elő: az M0-s autóút északi hídját, az aquincumi hidat, a Galvani úti hidat és az albertfalvai hidat. A főpolgármester-helyettes úgy véli, az északi hidak mindenképpen elsőbbséget élveznek. A legújabb információk szerint az M0-s híd 2007 végére épülhet meg, azonban a budai oldalon, a tervezett budakalászi lehajtó kialakítása után közvetlenül össze kell kötni a 11-es és a 10-es főutat. – Az Árpád híd ma gyakorlatilag két átkelő forgalmát látja el, s amíg a vázolt közlekedési megoldások nem készülnek el, szó sem lehet a Margit híd – egyébként két éven belül esedékessé váló – lezárásáról. A fővárosnak nincs vitája Újpesttel és Óbudával. Az aquincumi híd megépítését – csaknem 60 milliárd forintos költséggel – 2010-re, a déli Galvani úti és az albertfalvai híd beruházásának dátumát legkorábban 2013-ra, illetve az azt követő időszakra teszem. A fő kérdés, hogy a jövőben a kormányok befektetnek-e Budapestbe vagy sem – fogalmazott Ikvai-Szabó Imre, aki szerint a főváros elsődleges felelőssége a szabályozási tervek elkészítése.
A közelmúltban elfogadott úgynevezett Podmaniczky-program egyik fő fejlesztési pontja az aquincumi híd, az óbudai gázgyár és a ma még beépítetlen Mocsáros dűlő. A finanszírozásnál EU-forrásokkal és állami támogatással számol a városvezetés, s elképzeléseik szerint a második Nemzeti fejlesztési terv tartalmazza majd a fővárosi középtávú fejlesztéseket. Ennek némileg ellentmond, hogy az Európai Unió kohéziós alapjára benyújtandó pályázatok között nem szerepel egy nagy fejlesztés sem. Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció komolytalannak tartja, hogy a 2007-től induló budapesti programok között csupán az 1-es, illetve a 3-a villamos vonalának meghosszabbítása néhány száz méterrel, továbbá a Békásmegyer és Szentendre közötti HÉV-pálya felújítása szerepel, s a költségek alig haladják meg az egymilliárd forintot. Bakonyi Tibor MSZP-s főpolgármester-helyettes szerint a kormány nemrégiben a második Nemzeti fejlesztési terv előkészítéseként az úgynevezett nagy projektek első szakaszainak támogatásáról döntött, s a teljes programtervet csak ősszel véglegesítik. A főpolgármester-helyettes cáfolta SZDSZ-es kollégájának értesülését is: az aquincumi híd beruházása az utolsó lehet az EU-projektek sorában, legkorábban 2013-ban számíthatunk a megépítésére.
Demszky Gábor főpolgármester viszont az ügyben megszólaló helyetteseinek is ellentmondott, amikor a napokban a Magyar Televízió reggeli műsorában kijelentette: elsősorban a kerületek akadályozzák a hídépítés előkészítését.
Lapunk kérdésére Derce Tamás, Újpest független polgármestere azt mondta: az M0-s híd 2006 végére ígért befejezése már nem lehetséges, az aquincumi hídról pedig egyelőre még csak egy kezdetleges tanulmánytervet láttak. – A fővárosi vezetés titokban lemondott az EU-támogatásról, így az is elképzelhető, hogy magánkézbe adnák a hídépítést. Információim szerint az óbudai Mocsáros dűlő ingatlanjainak fejében, illetve Budapest további eladósításával képzelik el a beruházást, amelynek költségei szakemberek szerint ma már az eredetileg tervezett összeg háromszorosát is meghaladhatják. Azért kerülhet az aquincumi híd csaknem 200 millió forintba, mert az északi vasúti hídhoz való kapcsolódást a MÁV nem engedélyezte, s új műszaki megoldásokat kell keresni – fűzte hozzá Derce Tamás.
– Nyilvános tévévitára hívom Demszky Gábor főpolgármestert az aquincumi híd körül kialakult áldatlan állapotok miatt – jelentette ki lapunknak Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer független polgármestere. Mint mondta, tűrhetetlen az a kapkodás és koncepciótlanság, amely a városvezetést jellemzi, ráadásul e témában utoljára 2000-ben tartott egyeztetést a főváros. Derce Tamás értesülésére a polgármester úgy reagált: a főváros és a kerület 1991-es megállapodása alapján a Mocsáros dűlő ingatlanjait csak közösen értékesítheti a két önkormányzat, márpedig őket senki nem kereste meg ezzel kapcsolatban.
A közelmúltban a III. kerületi képviselő-testület az M0-s autóút, illetve a két Duna-híd ügyében is nyilatkozatot tett közzé, amelyben szükséges és elengedhetetlen közhasznú beruházásként nevezték meg a fejlesztéseket, ám a jelenlegi nyomvonalakat nem fogadják el. Indokaikat négy pontban foglalták össze: 1. Óbuda-Békásmegyer önkormányzatát az előzetes ígéretek ellenére kihagyták a konkrét nyomvonalváltozat egyeztetéseiből. 2. Ez a beruházás nem néhány lakást, hanem az ország legnagyobb lakótelepét érinti. 3. Már 1997-ben minisztériumi ígéretet kaptak elkerülő nyomvonalváltozat kidolgozására, de ez elmaradt. 4. Az előzetesen prognosztizáltnál sokkal kisebbek a védőtávolságok, a jelenleg tervezett nyomvonal helyenként 100 méterre közelíti meg a lakóépületeket.
Tarlós István közölte: az M0-s híd építési engedélyét a Közlekedési Főfelügyelet már kiadta, a beruházást a Bécsi és a Szentendrei út közti útszakasz vitája érdemben nem befolyásolja, arról az illetékes tárcának, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak kell döntenie. A kerületi képviselő-testület június 22-én felhatalmazta a polgármestert, hogy a köztársasági elnökhöz és a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz forduljon az ügyben, ugyanis a fenti fejlesztéseket érintő, aláírásra váró agglomerációs törvény számos pontját alkotmánysértőnek, valamint az országos területrendezési tervről szóló törvénnyel ellentétesnek tartják.
– A fővárosi önkormányzat jelenleg nyolc közúti hidat működtet, amelyből öt a belvároson halad át, egy pedig a déli-északi forgalmat áteresztő meglévő M0-s Duna-híd – mondta Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes, aki szerint a hidak műszaki állapota nem veszélyezteti a közlekedők biztonságát. Üzemeltetésükre tavaly 3,4 milliárd forintot költöttek, idén csaknem a dupláját. Vajda szerint a legkritikusabb helyzetű a Margit híd, amelyet az 1947–48-as újjáépítés után 1978-ban újítottak fel, és 2001-ben lejárt az úgynevezett ciklusidő. Hozzátette: nem kell félni, hogy leszakad a híd, azonban a teljes pálya- és az acélszerkezetet, a főtartókat alátámasztó sarukat, a margitszigeti bejáróhidat át kell építeni, és rekonstrukcióra szorulnak a kőpillérek is. Az északi M0-s híd megépítéséig a főváros sűríti a karbantartást, a szakemberek folyamatosan javítják a hibákat. Felvetődött ugyan mindenféle előzetes megoldás, azonban a pontonhidat mint kiváltást elvetették, ugyanis a dunai hajózást biztosítani kell.
– A legnagyobb terhelést az Árpád híd szenvedi el, mert naponta több mint százezren kelnek át rajta, s az 1-es villamos sínei alatt húzódó vasbeton pályalemez szigetelése tönkrement. A járdát, illetve a bicikliutat két éve átépítették, a közúti aszfaltozás azonban még várat magára. A jelenlegi helyzetben 2008 előtt a felújításra nincs lehetőség – mondta a főpolgármester-helyettes, aki szerint a Szabadság híd pályaszerkezetét és a teljes felső acélszerkezetet is tatarozni kell, azonban az előzetes program szerint erre a legkorábban a négyes metró átadása után, vagy azzal egy időben kerülhet sor.
A Lánchídról a távlati tervek szerint leparancsolnák az autókat, amely nyaranta, hétvégenként már jelenleg is megtörténik, ám a forgalom előli végleges lezárás egyelőre nem lehetséges. Idén fővizsgálatot tartanak a hídon, vélhetőleg 2007-ben csak felületvédelemre lesz szükség. Ugyanebben az évben rekonstruálnák az Erzsébet híd pesti feljáróját, míg a Petőfi híd alsó pályaszerkezetének felújításával csak 2010-ben számolnak. A tízéves Lágymányosi híd műszaki állapotának felülvizsgálata szintén öt év múlva várható. Vajda Pál szerint összességében a budapesti hidakra a következő 6-8 évben – a működtetési költségeken túl – legalább 15 milliárd forintot kell fordítani.
Szálka Miklós (Fidesz–MKDSZ), a fővárosi városüzemeltetési bizottság fideszes alelnöke lapunk kérdésére elmondta: amenynyiben két éven belül valóban megépül az M0-s körgyűrű északi összekötője, a Margit híd felújítása tovább nem halogatható. – A toldozgatás-foldozgatás értelmetlen, s minél később kezdődik a rekonstrukció, annál drágább lesz. A hivatalos véleményekkel szemben aggasztónak tartom a Szabadság híd állapotát, s mivel a Lágymányosi híd mára „betelt”, valószínűleg az első felújítás idejét előbbre kell hozni – hangsúlyozta Szálka, akit az aquincumi híd beruházásának előkészítése a négyes metró körüli tehetetlenséget juttatja eszébe. Kifejtette: a városházi illetékesek ebben az esetben még a korábbi kormányokra sem mutogathatnak. A híd lebegtetett ügye jelzi, hogy az országnak és fővárosának mielőbb az érdekeket egyeztetni tudó és a városfejlesztőkkel, a beruházókkal, a kerületekkel és a civil szervezetekkel megegyezni akaró vezetésre van szüksége.
Papírpallók északon
Budapest régóta tervezett, de ma még csak papíron létező északi hídjairól ugyan már készültek számítógépes látványtervek is, de a konkrétumokról a közvélemény vajmi keveset tud. Az állami beruházású M0-s híd tervezésének helyzetéről a Nemzeti Autópálya Rt. internetes ismertetőjéből lehet tájékozódni. E szerint a körgyűrű déli és keleti szektorának egyes szakaszait a kormányprogram szerint 2007 végéig kell megépíteni. Az M5-ös autópálya és az új 4-es főút között már folyik az építés, átadás 2005 novemberében lesz. A többi szakaszon az építési engedélyezési eljárások folynak és a kiviteli tervek készítése a befejezéshez közeledik. – A 2-es főúttól a 11-es főútig tartó, azaz a Váci út és a Szentendrei út közötti északi szakasz kiviteli tervei már elkészültek, és a beruházás megkapta az építési engedélyt is, míg a 11-es út és a 10-es főút közötti szakaszon tart az újra tervezés, amelyben több változatot, így egy alagutas megoldást is tartalmaz – olvasható a körgyűrű hídját is érintő terület fejlesztéséről szóló összeállításban.
Az aquincumi hídról a Fővárosi Közgyűlés 2004. március 25-én elfogadott Javaslat az újpest–aquincumi Duna-híd és kapcsolódó úthálózata célokmánya címet viselő előterjesztésből szerezhetünk némi információt. Eszerint a híd úthálózatának budai kezdőpontja az új 10-es főút fővárosi bevezető szakaszának végpontja lesz. Onnan kétszer két sávos út haladna az esztergomi vasútvonal déli oldalán, majd a Kunigunda utcánál a sínpályát felüljáróval keresztezve, az északi oldalon folytatódna. A tervezett út a Szentendrei utat külön szinten ívelné át. A hídnak Pesten nem lenne közvetlen kapcsolata a Váci úttal, a közlekedési csomópontot az Árva utca és a Temesvári utca térségében alakítanák ki, a kapcsolódó útszakasz a váci vasútvonal északi oldalán haladva érné el az M3-as autópályát.
