Reggel tíz óra. Stockwell metróállomás Dél-Londonban, nem messze az egyik csütörtöki merénylet színhelyétől. Az állomáson szerelvény vesztegel. Az utasok kiáltozást hallanak: „Lefeküdni! Kifelé!” Ázsiai fiatalember rohan le a mozgólépcsőn, átveti magát egy korláton, és beugrik az álló szerelvény egyik ajtaján. Nyomában vagy húsz rendőr, hárman, fegyveresen, közvetlenül utána. Az üldözött megbotlik és elterül a kocsi padlóján. A három legközelebbi üldöző ráugrik és leszorítja, majd egyikük a kezében levő automata pisztolyból ötször belelő. A lefogott fiatalember azonnal meghal.
Ilyesmi talán még sosem fordult elő Londonban. Ez is arra mutat, hogy az idegek pattanásig feszültek. Olyan már megesett, hogy fegyveres brit rendőr agyonlőtt egy bűnözőt, akinek fegyvert vélt látni a kezében. De az, hogy három fegyveres rendőr egy már lefogott és ártalmatlanná tett gyanúsítottat közvetlen közelből agyonlő, teljesen új a brit főváros életében.
Különös jelenség, hogy a rendfenntartó és vészelhárító szolgálatok sokkal higgadtabban viselkedtek két héttel korábban, amikor július hetedikén igen sok halálos áldozatot és több száz sérültet követelt egy sikeres öngyilkos merényletsorozat Londonban, mint most, egy tervezésében és kivitelezésében hasonló, de teljesen sikertelen sorozat után. Elvégre a csütörtöki merényletnek egyetlen, nem nagyon súlyosan sérült áldozata van csak. Ennek ellenére ezúttal, legalább egy metrókocsiban volt néhány másodpercig tartó pánik, olyannyira, hogy szemtanúk szerint a szerelvény egyik kocsijából a másikba menekülők rátapostak földre esett utastársaikra.
A rendőrség nemcsak az érintett három metróállomást és az ugyancsak merénylet színhelyévé vált autóbusz környékét zárta le négyszáz méteres körzetben, hanem rövid időre még a parlament környékét és az alatta levő metróállomást is, holott azon a vidéken nyoma sem volt merényletnek. Nyilvánvaló, hogy bár két hete elhangzott a figyelmeztetés, hogy az akkori merényleteket nem lehet egyedi jelenségnek tekinteni, sőt azt is tudták, hogy az akkori négy robbanás nem használta fel a teljes robbanóanyag-mennyiséget, amely a terroristák rendelkezésére állt, mégis a legnagyobb megrázkódtatást az okozta, hogy két héttel később szinte kísérteties pontossággal ugyanaz a terrorakció ismétlődött meg.
A nagy különbség nem csak az a két robbanássorozat között, hogy ezúttal nem esett kár emberéletben, sőt vagyoni kár is alig. Fontosságban második helyen áll, hogy a terroristák – akik minden jel szerint éppúgy fel voltak készülve az öngyilkosságra, mint korábbi társaik, és akik, hozzájuk hasonlóan, szintén minél több életet akartak kioltani – ezúttal mind életben maradtak, és a nyomozók kezébe került teljes felszerelésük is. E pillanatban azzal magyarázzák a második merényletsorozat látványos kudarcát, hogy a házi készítésű pokolgépekben alkalmazott egyszerű, háztartási boltokban megvásárolható vegyszerek „megromlottak” és ezért mind a négy esetben kizárólag a gyújtószerkezet működött, de a bomba nem robbant fel.
A hétmilliós városban péntek reggelre sem működött teljes hosszában a hálózat négy vonala. Ennek ellenére már csütörtök este megteltek a szórakozóhelyek, vendéglők, pezsgett az élet a város központjában. A hangulat azonban feszült, senki sem számít arra, hogy a történtek után a merényletek nem ismétlődnek meg, mindenki tudatában van annak, hogy még ha a Stockwell állomáson leterített fiatalember valóban merénylő volt, legalább három másik még mindig szabadlábon van. Az ideges hangulatra jellemző az is, hogy Kelet-Londonban egy mecsetet ki kellett üríteni és az épületet rendőrség vette körül, mert bombariadót hirdettek ki. A vizsgálat után a mecsetet újra megnyitották, de az incidens példázza a muzulmánok félelmét és azt, hogy a hatóságok sem tartják már kizártnak az ilyen támadások lehetőségét.
Fejkendővita Nagy-Britanniában? Az Assark al-Awsat arab újság értesülései szerint a brit mozlim vezetők azt kérik közösségük nőtagjaitól, hogy ne hordják a csadort, mert az az életüket veszélyezteti. Zaki Badawi, az iszlám teológiai kar dékánja közölte a lappal, hogy naponta számos fenyegetést kapnak, éppen ezért ajánlott a fenti óvintézkedés. Badawi a napokban részt vett Tony Blair és a brit mozlimok Downing Street-i politikai egyeztetésén. (MN)
