Pat Robertson szerdai kijelentése óta, amelyben Hugo Chávez meggyilkolására buzdította saját államát, a venezuelai elnök vasárnap bejelentette, hogy ha kell, nemzetközi bíróság elé citálja a konzervatív tévéprédikátort, de azt is fontolgatja, hogy kéri kiadatását is az Egyesült Államoktól. Közben az Amerikai Államok Szervezete Caracasban tartja idei első ülését az újonnan megválasztott chilei elnökkel, és valószínű, hogy José Miguel Insulza is közvetíteni fog a két állam közötti viszályban.
Az Egyesült Államok a szeptember 11-i merényletektől fogva hátat fordított a kontinens déli felének, hogy a közel- és közép-keleti térségben viseljen megtorló háborút. Eközben sorra baloldali kormányok kerültek a latin-amerikai államok többségének élére Dominikától Brazíliáig. Ma már jóval kevesebb az Amerika-barát államfő, mint négy évvel ezelőtt, és a folyamat még nem ért véget: Mexikóban, Nicaraguában, El Salvadorban és Peruban is baloldali váltás várható a közeljövő választásai után. Az idén végrehajtott elnökbuktatások – Ecuadorban és Bolíviában – is arra figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy hamarosan nemcsak politikailag szigetelődik el saját földrészén, hanem gazdaságilag is. Chávez ugyanis kezdi valóra váltani egyik programját: Washington ellen fordítja az ún. olajfegyvert. Venezuela a közel- és közép-keleti államok mögött a legnagyobb olajtartalékokkal rendelkező állam, Bolívia pedig Dél-Amerika földgázban leggazdagabb országa. Chávez rövid távon növelni akarja olajeladásból származó bevételeit, hosszú távú céljai között pedig azt akarja elérni, hogy ne az Egyesült Államok legyen nyersolajának legfontosabb vásárlója. Alig két hete már azzal fenyegette meg a nagyhatalmat, hogy adott esetben felfüggeszti az oda irányuló olajszállításokat (napi 1,5 millió hordó olaj). A venezuelai olajcég, a PDVSA új piacokat keres, például Kínában és Indiában, de Latin-Amerikában is terjeszkedni akar. Az olajeladás és a nyersanyag tartósan magas ára miatt növekvő bevételek révén Venezuela megszabadult az előző évezred végéig növekvő államadósságától. Most már olyan térségbeli államokkal is nagyvonalúan bánhat, amelyeket meg akar nyerni magának: például vállalta, hogy kifizeti Argentína államadósságának egy részét.
Az Egyesült Államok egyelőre nem rendelkezik egyértelmű politikai tervekkel, hogy eredményesen lépjen fel Chávez és politikája ellen. Ráadásul a Bush-kormányzat radikalizmusa miatt nem számíthat a latin-amerikai államok többségének támogatására sem. Idén az Andok egyik olajtermelő államában, Peruban előre hozott választásokra kerülhet sor, és az előzmények alapján igen valószínű, hogy nem az Amerika-barát államok száma szaporodik.
origo.hu
Holttestet találtak Komáromban
