Budapest lakóinak vízdíja 1997 és 2005 között csaknem két és félszeresére, a csatornahasználatért, a szennyvízelvezetésért fizetendő összeg pedig több mint háromszorosára emelkedett – derült ki a Fővárosi Vízművek Rt. és Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Rt. lapunkhoz eljuttatott adataiból. A két közszolgáltató cég kisebbségi tulajdonrészét nyolc éve értékesítette a Fővárosi Közgyűlés. Akkor egy köbméter ivóvízért áfával együtt 56,4 forintot fizettünk, jelenleg ugyanez a mennyiség 151,3 forintba kerül. Az Országgyűlés az MSZP–SZDSZ-kormány javaslatára 2004-től az addigi 12 százalékos áfát 15 százalékra emelte az energiaárak, illetve a víz- és csatornadíj esetében is. Csatornadíjként 1997-ben még bruttó 66,5 forintot kértek, ma már 212,6 forintot kell fizetni, tavaly óta pedig az úgynevezett vízterhelési díjat is áthárították a fogyasztókra. A közműdíjak évenkénti emeléséről a Fővárosi Közgyűlés dönt.
– Mielőbb vissza kell fordítani az elhibázott közmű-privatizációt – jelentette ki lapunknak Zsinka László, a fővárosi MIÉP-frakció vezetője. Szerinte nyomásgyakorlással el lehetne érni a vízművek és az FCSM Rt. összevonását, amit a hasonló profil is indokol. – A két társaság részvényeinek több mint 25 százalékát szerezték meg 1997-ben francia és német konzorciumok, amelyek az irányítási jogokat 25 évig gyakorolhatják. Ez idő alatt garantált hasznot húznak, a fejlesztéseket pedig a fogyasztóktól beszedett díjakból fedezik. Bár együttesen mintegy 34 milliárd forintot fizettek a fővárosnak, az országból kivitt osztalék és menedzsmentdíj ennek a többszöröse lehet, s az idén meghaladta a 8,5 milliárd forintot – mondta Zsinka László, hozzátéve: míg a Fővárosi Gázművek Rt.-t hagyományos módon privatizálták, a vízművek és az FCSM Rt. esetére Európában nincs példa.
Kupper András, a fővárosi Fidesz–MKDSZ-frakció vezetője egyetért a két társaság összevonásával, szerinte ugyanezt kellene tenni a gázművekkel és a Főtáv
Rt.-vel is. – Fölösleges volt a privatizáció: semmi olyan változás nem történt, amelyet egy magyar menedzsment ne tudott volna megtenni. A 4-es metró beruházására tartogatott privatizációs bevételhez a főváros már 2001-ben hozzányúlt, jelentős részét felélte. A külföldi befektetőknek mára megtérült a részvényvásárlás, ezután már csak a kamatokból megélnek több mint négy önkormányzati cikluson át – emelte ki Kupper András, aki szerint kimondható: gyarmatosították a fővárost.
Ezzel szemben Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes sikeresnek tartja a privatizációt. Közölte: a szolgáltatás biztonsága erősödött, a megtérülés jó, a cégek hatékonyan, ésszerűen működnek. – Az önkormányzat 2022-ben kétszer 17 milliárd forintért, azaz ugyanannyiért vásárolhatja vissza a részvényeket, mint amennyiért eladta. A víz díja Magyarországon szinte mindenütt magasabb, mint Budapesten, Európa fővárosainak középmezőnye alján helyezkedünk el. A szennyvízelvezetésért azért kell többet fizetni, mert a város ebből fedezi a fejlesztéseket – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.
A felelősség a befektetőé? Péterffy Gábor, a Fővárosi Vízművek Rt. szóvivője elmondta: nem csak az irányítás, a felelősség is a befektetőké, a francia Suez Environnement S. A. és a német RWE Aqua GmbH által létrehozott konzorciumé. – A kezdeti jelentős díjemelések után ma már szinte csak az infláció mértékét követjük, s biztosítjuk hosszú távon az olcsó vizet. Tavaly 3,3 milliárd forintot költöttünk hálózatfejlesztésre, az idén már több mint 4 milliárdot – tette hozzá a szóvivő. Ugyancsak két társaság, a német Berlinwasser International AG és a francia Veolia Environnement szerzett tulajdont az FCSM Rt.-ben. Bátori Marianna kommunikációs vezető tájékoztatása szerint az elmúlt két évben csatornafelújításra, szennyvíztelepi beruházásokra 7 milliárd forint fölötti összeget fordítottak, fejlesztéseiknél a legmodernebb technológiákat alkalmazzák. Elmondta azt is, hogy a beszedett díjakat visszaforgatják, abból egy fillért sem kapnak a befektetők.
