The Guardian
A baloldali brit lap a gázai izraeli megszálló erők visszavonulásáról írt szerkesztőségi cikkében leszögezi, hogy nem teljes viszszavonulásról van szó, hiszen az izraeli erők egy része marad, és ameddig palesztin területen lesznek, a palesztin militánsok potenciális célpontnak tekintik őket. Izraelben azt sem döntötték el, hogy mikor adják fel a vámellenőrzési pontokat, és hogy Gázában lehet-e repülőtér. Az elkövetkező másfél évben pedig kikötő se lesz. A nagy kérdés az, hogy mi történik majd Ciszjordániával és Jeruzsálemmel? A rövid válasz: nem sok. Az izraeliek hosszú időn át semmit nem fognak e tekintetben lépni. Márpedig nehezen képzelhető el életképes palesztin állam, ha Izrael Ciszjordániában nagyobb településeket tart fenn, és körbeveszi Kelet-Jeruzsálemet. Az önálló palesztin állam álom, de ennek ellenére a gázai kivonulás fontos lépés – fejeződik be a cikk.
BBC home
A brit közszolgálati adó közel-keleti lapszemléjében az izraeli Maariv című lap cikkét ismerteti, amely azt írja, hogy a telepesek észrevették: harcuk csak az övék, szektariánus és elszigetelt. Ha azt kérdezgetik maguktól, hogy hol hibáztak, legjobb, ha a tükörbe néznek, mert a hibákat ők követték el. Arrogánsak, arcátlanok voltak, és azt hitték, csak ők számítanak, mások pedig senkik. Azt hitték, hogy Isten földi tolmácsolói, miközben a demokráciát taposták, és nem nyerték meg a telepeiken kívül élők szívét.
International Herald Tribune
A Bush-kormány és támogatói azt állítják, hogy a demokrácia erőltetése a Közel-Keleten nemcsak az amerikai értékeket terjeszti majd ki, de javítani fogja az USA biztonságát. A kérdés azonban az, hogy a demokrácia gyógyír-e a terrorizmusra. A válasz: nem úgy tűnik. Politológusok újabb kutatásai azt mutatják, hogy a merényleteket végrehajtó csoportokat a katonai megszállás és az önrendelkezésért vívott küzdelem motiválja. A terroristákat nem a demokrácia iráni vágy ösztökéli, hanem a külföldi megszállókkal szembeni ellenállásuk.
Le Monde
A vezető francia lap címoldalán számol be Schwarzenegger, Kalifornia republikánus kormányzójának politikailag pikáns szerepléséről: pénzt akar gyűjteni a Rolling Stones koncertjén, ahol a banda szokásától eltérően politikai dalokat is énekel, belegázolva az iraki háború megindítását már évekkel a háború előtt javasló, feltétlen Izrael-barát neokonzervatívokba a „Sweet Neocon” (Édes neokon) című számukkal is, amelyben még az iraki háborúból profitáló Halliburton céget is megéneklik. A cégnek korábban Dick Cheney alelnök volt a feje. Mick Jagger a CNN televízión mosolyogva jegyezte meg: „lesz egy kis polemikus” éle dalaiknak, láthatóan élvezve a botrány szagát. Schwarzenegger a koncerten magánpáholyába invitálja támogatóit százezer dollár kampányadomány fejében.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
