Nehezülhet a határon túliak beutazása

Anyagilag nehezülne meg a határon túli magyarok jelentõs részének Magyarországra történõ belépése a kormánynak készült belügyi elõterjesztés szerint, amely az Európai Unió Közösségi Kódexével kapcsolatos, még el nem fogadott határozatra hivatkozik.
A lapunk birtokába került, kormánynak szóló elõterjesztésben a Külügyminisztérium külön kommunikációs javaslatot dolgozott ki arra az estre, ha határon túli magyar szervezeteknél ellenkezést váltana ki a döntés, az ugyanis a választási kampányt közvetlenül megelõzõ idõszakban születne meg.
A kormánynak szóló belügyminisztériumi elõterjesztés egy európai uniós szabályozásnak eleget téve szigorítani kívánja a hazánkba való belépést minden külföldi állampolgár számára, így a nem EUtagországokban élõ határon túli magyarok beutazását is. Egy birtokunkba jutott kormány-elõterjesztés szerint várhatóan háromezer forintot kell felmutatni a Magyarországra érkezõ nem magyar állampolgároknak minden egyes napra, amelyet hazánkban töltenek.
A rendelkezés nem vonatkozik a tartózkodási, letelepedési engedéllyel rendelkezõkre, illetve a különféle vízumokkal itt tartózkodó külföldiekre. A jelenleg hatályos szabályozás a külföldi állampolgárok beutazásának anyagi fedezeteként ezer forintot határoz meg, az új rendelet ezt emelné meg háromszorosára.
*
A tervezet szerint a jövõben csak az léphetné át a határt, aki a beutazás idõtartamára kalkulált szállás- és élelmezési költségek teljes fedezetét fel tudja mutatni. Ennek napi összegét háromezer forintban határoznák meg. Semmilyen kivételt, könnyítést nem adnak a turistaként hazánkba érkezõ szomszédos államokban élõ magyaroknak. Az õsz folyamán bevezetendõ szabályozás folytán a kárpátaljai, erdélyi vagy délvidéki magyar csak úgy léphetne Magyarország területére, s tartózkodhatna itt egy hétig, ha 21 ezer forintot, vagy ennek megfelelõ valutát felmutat a határõröknek.
A rendeletmódosítás indoka, hivatkozási alapja egy olyan, a Közösségi Kódexrõl szóló Európai Tanács-rendelet, amelyet mindeddig még el sem fogadtak. Ráadásul a beutazás fedezetének meghatározását Brüsszel nemzetállami hatáskörbe utalná, vagyis a magyar kormánynak lehetõsége nyílna arra, hogy a magyar–magyar kapcsolatok fontosságát szem elõtt tartva minél kedvezõbb feltételeket szabjon. Éppen ezért a bizalmas kormányanyag gondosan elõre tervezi az elõterjesztés kommunikálását.
„Valószínûsíthetõ, hogy az új helyzet elfogadtatása a leginkább érintett romániai, vajdasági, horvátországi és kárpátaljai magyarság képviselõivel jelentõs politikai vitát fog kiváltani” – olvasható a dokumentumban, mint ahogy ez is: „bizonyára kedvezõtlen fogadtatása, az érintett határon túli magyar szervezetek tiltakozása így éppen az országgyûlési választási kampányt közvetlenül megelõzõ idõszakra fog esni.” Ezért a tárcaközi egyeztetésbe bevont Külügyminisztérium külön kommunikációs stratégiát készített, amelynek része, hogy az Európai Tanácsban a magyar képviselõ nemmel szavazna az uniós tervezetre, s politikai nyilatkozatban indokolná e „döntés mögött meghúzódó nemzetpolitikai szempontokat.”
„Ez a bevált forma ugyanis biztosíthatná, hogy a kormány megfelelõ módon tudja majd a számára kedvezõtlen hazai intézkedések bevezetését kommunikálni” – áll lapunk birtokába került elõterjesztésben.
A Belügyminisztérium és a Európai Ügyek Hivatala azonban nem támogatja a Külügyminisztérium terveit, mondván: „a kódex elfogadására politikai egyezség volt a Tanácsban (Európai Tanács – a szerk.), a formális elfogadás a fordítások késlekedése miatt csúszik. Magyarországnak már nem volt fenntartása, most negatívan hatna egy nemleges szavazat és különnyilatkozat”.
A Belügyminisztérium álláspontja szerint „a határon túli magyarok a magyarországi beutazásuk anyagi fedezetének meglétét bármilyen hitelt érdemlõ dokumentummal igazolhatják”.