Magyarországon az aszály mellett fel kell készülni helyi özönvizekre, belvízre és fagykárokra is, a nagy tömegben előforduló kockázatok kezeléséhez pedig meg kell teremteni a jogszabályi hátteret – hívják fel a figyelmet azok a tudósok, akik a napokban mutatták be A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok című program eredményeinek előzetes összefoglalását. A röviden Vahavának (Változás, Hatás, Válaszadás) nevezett munka a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös kutatási projektje.
A szakemberek széles szakmai és társadalmi vitára számítanak a most nyilvánosságra hozott előzetes összegzésről, az abban szereplő, a klímaváltozásra való felkészülést segítő 40 pontos javaslatról.
Láng István szervező, egyben a program végrehajtását segítő Tudományos Tanács elnöke szerint a helyzet vélhetőleg súlyosabb, mint amilyennek ma látszik. – A szén-dioxid-kibocsátás okozta légköri jelenségek késleltetve, 5-6 év múlva éreztetik hatásukat, így a most tapasztalt szélsőséges időjárást az évekkel ezelőtti szennyezés okozta – állítja Láng István, hozzátéve: olyan átfogó klímapolitikára van szükség, amely nemcsak a légkörbe kerülő károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szól, hanem egységesen kezeli egy esetleges klímaváltozás társadalmi és gazdasági hatásait. Magyarország jelenleg évente 150-180 milliárd forintot költ az időjárás okozta károk helyreállítására, illetve védelemre, s ez az összeg a következő években jelentősen megemelkedhet.
A tudósok szorgalmazzák, hogy az Országgyűlés fogadjon el nemzeti éghajlat-változási stratégiát, és haladéktalanul kezdjék meg a lakosság felkészítését a „klímatudatos” magatartásra, a szélsőséges időjárás okozta katasztrófahelyzetekre.
Döntések, tennivalók. A klímaváltozásra való felkészülés akár több évtizedes folyamat lehet, a sürgős döntéseket mielőbb meg kell hozni többek között a légkörvédelemben, az idegenforgalomban, az iparban, a mezőgazdaságban, az EU-politikában, az oktatásban, a szociálpolitikában, az ismeretterjesztésben. A turisztikai idény a felmelegedés hatására hosszabb lesz, az éghajlat kedvezőbbé válik a gyümölcstermesztésre, viszont megoldást kell találni a légkondicionálásra. A kutatásokra, a szerves energiaforrások kiaknázására fordítandó öszszegeket meg kell sokszorozni, és jóval több pénzt kell majd fordítani a gyermekek, az idősek, a betegek, a nehéz helyzetű emberek támogatására.
