Nyolc-tíz tüntető többek között „Hol az egérút, Demszky?”, „Demszky ül a pénzen, pénzen szundikálva”, „Adós, fizess!” feliratú táblákkal vonult tegnap reggel a Váci utcai Újvárosháza elé. Az M7-es és az M1-es autópálya forgalmát 1995 óta elvezető XI. kerületi Andor utcában és környékén élők ingatlanjaik értékcsökkenésére hivatkozva kártalanítást követelnek a fővárostól, mert az önkormányzat a mai napig nem építette ki az elkerülő útvonalat. Az ügyben több csoportban százak indítottak pereket, s nemrég egy jogerős részítélet kimondta a főváros kártérítési kötelezettségét. – Becslések szerint hat-nyolc milliárd forintra rúghat az az összeg, amely a Városházát terhelheti, de mi peren kívüli egyezségre törekszünk – mondta lapunknak Munkácsi Imre, a demonstráció egyik szervezője. A helyszínre érkező főpolgármester, aki a közgyűlés üléséről csaknem fél órát késett, a tüntetők felé fordulva így szólt: „Önök mögött politikai erő áll, ezt bizonyítják az egységes betűkkel készített transzparenseik is. Az elkerülő utat valóban rég meg kellett volna építeni, a jövőben meg is építjük. A fővárosi önkormányzat az egyezséget a bíróságtól várja” – közölte Demszky Gábor.
A Fővárosi Közgyűlés nyári szünet utáni első ülésének második napján lényegében jelentős vita nélkül elfogadták a csepeli szennyvíztisztító beruházásához kapcsolódó budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna építésének koncepcióját, a szennyvízvezeték új nyomvonalát. Az eredeti terveket azért kellett módosítani, mert azok az alsó rakpart kétszer két sávos szélesítését irányozták elő, amelyekhez viszont az UNESCO nem járult hozzá a világörökség részét képező területen. Ezt a főváros tudomásul vette, így a csatorna olcsóbban épülhet meg. A döntés szerint ugyanakkor kiszélesítik és megemelik a budai alsó rakpartot a Margit híd és a Zsigmond tér között, mert az a szakasz már nem védett, ráadásul a Duna szintjének emelkedésekor rendszeresen elönti a víz.
A baloldali többségű közgyűlés döntött a négyes metró és a központi szennyvíztisztító több száz milliárd forintos beruházásaira az Európai Fejlesztési Bank által nyújtott hitel állami garanciájáról szóló megállapodásról. Az ellenzéki képviselők túlnyomó része nem támogatta az előterjesztést, mert kiderült: a kormány 300 millió forintot kér a fővárostól a garancia megadásáért.
Egyhangúlag szavazták meg viszont a képviselők azt a fideszes javaslatot, amely felkéri Demszky Gábort, hogy vegye fel a kapcsolatot Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével a székelyföldi árvízkárok további enyhítése, a térség további segítése érdekében. Endrédy István előterjesztő szerint jelenleg már több milliárd forintos a kár az erdélyi Hargita megyében. Szintén nem váltott ki nagy vitát, hogy a Móricz Zsigmond körtéren található műemléki épület, az úgynevezett Gomba a BKV Rt. tulajdonába kerüljön. A villamos-végállomás épülete felújításra vár. Arról is határozatot fogadott el a közgyűlés, hogy Budapest az idén is részt vesz a Virágos Magyarországért elnevezésű programban.
A sok milliárd forint felhasználását is érintő döntések mellett a nap központi kérdésévé lépett elő Mitnyan György Fidesz–MKDSZ-es képviselő, a XII. kerület polgármestere javaslata az öltözködési protokoll bevezetéséről. A politikus bevezetőjében elmondta: a médiumok az elmúlt napokban elferdítették a javaslatát, amely kizárólag a képviselőknek a közgyűlés tanácskozásain ajánlana ruházatviselési keretszabályzatot. Rövid előterjesztése csupán a protokoll bevezetéséről szólt, amelyet a főpolgármesternek kellene kidolgoztatnia. A közel másfél órán át tartó vitában a képviselők azonban elsősorban az előterjesztés mellékletében mintaképpen közölt – vélhetően egy cégtől átvett –, úgynevezett dress-code-ról szóltak. Ez a férfiaknak például bőrtalpú cipő viselését írta elő, de megszabta a zokni hosszát is, míg a nőknek szóló rész a szoknya hosszát taglalta attól függően, hogy milyen tökéletes a hölgy lába, de a szabályzat kitért a harisnya vastagságára is. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte az előterjesztést, megelőzően viszont plüssbékákat osztogatott a fideszes képviselőnek. Ezt a furcsaságot azzal magyarázta, hogy Mitnyan György az asztalán egy zöld és egy piros plüssbékával vezeti a képviselő-testületi üléseket a XII. kerületben. A komikus és gyalázkodó hozzászólásokkal tarkított vita végén Demszky Gábor kijelentette: semmiféle protokollt nem készít, mert szerinte már a javaslat is sokat ártott Budapest tekintélyének. Mitnyan ezzel szemben arra emlékeztette Demszkyt, hogy mekkora baki volt bézs színű öltönyben fogadnia a japán császári párt. Hozzátette: javaslata – amelyet végül csak a Fidesz–MKDSZ-es és a MIÉP-es képviselők egy része támogatott – a képviselők méltóságának megőrzéséről szólt, ugyanis elfogadhatatlan, hogy van, aki rövidnadrágban, miniszoknyában vagy mély dekoltázsú ruhában jelenik meg rendszeresen.
Ugyancsak heves indulatokat váltott ki egy előterjesztés, amelyet még szerdán délután váratlanul terjesztett be Tóthfalusi György (SZDSZ), az SZDSZ-frakció tagja. Az ülésen kiosztott, a közterület-használatról szóló fővárosi rendeletek módosítását kezdeményező dokumentumot a képviselők többsége a helyszínen látta először, azt egyetlen bizottság sem tárgyalta. Ennek ellenére a képviselők napirendre tűzték a javaslatot, amely szerint a közterület használatért ezután a díjat nemcsak pénzben, hanem egyéb ellenszolgáltatással is ki lehetne fizetni, az indokolás szerint a rugalmasabb pályáztatás érdekében. A részletekről nem szólt az előterjesztő, ellenben Atkári János jogköreitől megfosztott főpolgármester-helyettes egyenesen úgy fogalmazott, hogy aki támogatja az előterjesztést, az a korrupcióra szavaz. Szőke László MDF-es frakcióvezető kijelentette, hogy MSZP–SZDSZ–Fidesz-együttműködést lát a háttérben. Tóthfalusi György a vita végén visszavonta az előterjesztést, mondván, az a bizottsági vélemények ismeretében kerüljön újra a testület elé.
Népszavazást kezdeményeznek. Három XV. kerületi civil szervezet – a Rákospalotáért Egyesület, a Pestújhelyi Pátria Egyesület és a Toronyhír Alapítvány – népszavazást kezdeményezett többek között az Észak-Pesti Kórház egészségi intézményként való működése érdekében. Céljuk a kórház privatizációjának megakadályozása, a kerület kertvárosi jellegű területeinek megőrzése, a helyi környezetvédelmi és parkőri szolgálat bevezetése, továbbá szeretnék, hogy a kerületi képviselő-testület készíttessen egy új, átfogó település- és közlekedésfejlesztési koncepciót. A kezdeményezők tegnapi tájékoztatójukon azt mondták, hogy az önkormányzat nem áll szóba velük, ezért kényszerültek erre a lépésre.
Brüsszelben senki nem várta, hogy Trump megnyeri a választást