Égetés vagy szelektálás?

A tervezett határidő előtt negyedévvel, azonban csaknem egy évtizedes csúszással készült el a rákospalotai Fővárosi Hulladékhasznosító Mű majdnem húszmilliárd forintos felújítása, ezután a korábbinál kevésbé szennyezi majd a levegőt az égető. A fővárosi illetékesek és a környezetvédelmi tárca szerint óriási eredmény, hogy már Budapest szemetének a hetven százalékát égetik el itt. Ezzel szemben a környezetvédők és az ellenzék képviselői állítják: a lakóházankénti szelektív hulladékgyűjtés jelentheti a valóban európai megoldást.

Helyszíni mérések szerint a rákospalotai hulladékhasznosító, vagyis az 1982-ben épült szemétégető károsanyag-kibocsátása jóval a megengedett határértékek alatt marad. Demszky Gábor főpolgármester hőlégballonba szállva, műszerrel a kezében bizonyította be a kedvező adatokat, miután felavatta a füstgázmosó berendezést, és átadta a felújított égetőművet.
Emlékezetes, a káros anyagok szűrését biztosító füstgázmosó technológia alkalmazását már egy évtizede ígéri a főváros. Budapesten napi 15-18 ezer, évente 4,6 millió köbméternyi szilárd hulladék keletkezik, amelynek 40 százalékát a dunakeszi, illetve a pusztazámori hulladéklerakóban teszik le, míg a fennmaradó 60 százalékot Rákospalotán égetik el. Az itt található négy kazán felújításával és a füstmosó alkalmazásával a kapacitás mára eléri a 70 százalékot. – Európa egyik legkorszerűbb égetőjét adtuk át – jelentette ki Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes.
Derce Tamás, Újpest független polgármestere viszont lapunknak elmondta: a IV. kerületi emberek és az önkormányzat határozott fellépése nélkül még ma is szennyezne a hulladékhasznosító. – Mivel az illetékesek többszöri levelemre, felszólításomra, az itt élő emberek tüntetéseire sem voltak hajlandók megépíteni a füstgázmosót, birtokháborítás miatt bírósághoz fordultunk, s mindannyiszor a javunkra ítéltek – emelte ki Derce Tamás, hozzáfűzve: az ítéletekben is említett hivatalos mérések a kén-dioxid, a szálló és ülepedő por, illetve a rákkeltő dioxinok esetében jelentős határérték-túllépést mutattak ki. Azt, hogy a hosszú évekig tartó szennyezéstől hányan betegedtek meg, vagy hány ember számíthat még egészségkárosító következményekre, nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy mindezekért vállalja-e valaki a felelősséget.
Demszky Gábor ugyan rendre az Orbán-kormányt hibáztatja, hogy a múlt ciklusban nem épült meg a berendezés, azonban azt egyszer sem idézi fel, hogy a már akkor is égetően sürgős beruházást árukapcsolással, több más fejlesztéssel együtt nyújtották be az akkori kormány elé – állami garanciát kérve.
A környezetvédelmi tárcánál évekig felhasználatlanul állt az a 4,5 milliárd forint, amelyből most 2,8 milliárdot vissza nem térítendő, 1,7 milliárdot kamatmentes kölcsönként nyújtott a minisztérium. A fennmaradó összeget a fővárosi önkormányzat és az égetőt üzemeltető Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. közösen finanszírozta saját forrásból, illetve hitelből.
Bánhidi János, a rákospalotai szemétégető munkáját irányító főmérnök lapunknak elmondta: a mostani beruházás Közép-Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi programja volt. A hulladékhasznosító egyébként az égetéssel hőt és áramot termel.
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja ugyanakkor azt állítja: az égető kapacitásnövelése ellentétes az Európai Unióban elsődlegesnek tekintett elvekkel. Utóbbiak szerint csökkenteni kell a hulladékok mennyiségét, a szemét tömörítésére, összenyomására megfelelő technológiákat kell alkalmazni, és csak a nem újrahasznosítható anyagokat szabad elégetni – fűzte hozzá Illés Zoltán, aki felszólította a főváros vezetését, hogy másfél éven belül dolgozza ki a valódi szelektív hulladékgyűjtés programját. A politikus álláspontja megegyezik a környezetvédő szervezetek által szorgalmazottakkal, vagyis azzal, hogy az erőltetett hulladékgyűjtő szigetek és udvarok kialakítása helyett ott gyűjtsék szelektíven a szemetet, ahol keletkezik: a lakóházakban.