Miután februárban az ukrán igazságügyi minisztérium bejegyezte a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Pártot, az új formációnak a nyár végéig megyei, járási, városi szervezeteket kellett létrehoznia Ukrajna megyéinek többségében. Ezt Kovács Miklósék meg is tették, azonban a kijevi tárca egyes tisztségviselői pótlólagos követelményeket támasztottak. A szövetség elnöke szerint amikor a KMKSZ vezetői Kijevbe utaztak a helyzet tisztázására, kiderült, hogy Gajdos István parlamenti képviselő írásban, referensei pedig személyesen érdeklődtek a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt iránt. Kovács Miklós ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a választásoknak nem a minisztériumokban, a bíróságokon vagy a választási bizottságokban, hanem a szavazófülkékben kell eldőlniük. Eközben az ukrán „narancsos” forradalom előtt még Viktor Janukovics volt kormányfő mellett kampányoló UMDSZ állásfoglalásban nehezményezi, hogy a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) alapelve – amely szerint csak az alakuló ülésen megjelentek lehetnek a fórum tagszervezetei – akadályozza az UMDSZ-t a teljes jogú tagságban. A KMKSZ a legutóbbi, marosvásárhelyi tanácskozáson megvétózta a Gajdos vezette szervezet felvételét a HTMSZF-be.
A magyar–magyar harc a sajtó területén is folytatódik, s ennek következtében továbbra is két Kárpáti Igaz Szó jelenik meg. Mint arról a Kárpátalja című hetilap beszámol, a nagyszőlősi járási Feketepatak lakói az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy az előfizetett „régi” újságot – amelyet most Erdélyi Gábor szerkeszt – nemegyszer összetépve, hiányosan kézbesítik számukra.
Nem egyesül Juscsenko ellenzéke. Nem köt szövetséget a választások előtt a belpolitikai válság nyomán ismét feléledt Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja a kormány menesztése révén ellenzékbe került Julija Timosenko Blokkjával. Ezzel az elnökválasztásokon vesztes exminiszterelnök ismét eloszlatta a két jelenleg legfőbb ellenzéki erő közös fellépéséről szóló találgatásokat. Ennek valószínűségét persze már lényegesen csökkentette a Janukovics és Juscsenko közötti paktum is, amelynek vállalásaival nem könnyen boldogul maga a kormány sem. Jurij Lucenko belügyminiszter például azzal fenyegetőzött, hogy lemond, ha amnesztiát kapnak a választási csalásokban érintettek. Jurij Jehanurov kormányfő közben a gazdaságot igyekszik talpra állítani, most éppen a privatizáció felgyorsításával. (S. G.)
