Keserű viták a cukor miatt

Nem hagyjuk, hogy az EU bürokratái feláldozzák a kontinens mezőgazdaságát a világkereskedelmi tárgyalásokon – hangoztatta Jakab István, a Magosz elnöke a szervezet által rendezett szakmai konferencián.

2005. 10. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha beteg az európai cukoripar, nem az a legjobb gyógymód, hogy hagyjuk meghalni – jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke az Európai Unió cukorrendtartásának reformja – a cukorágazat jövője címmel rendezett tegnapi konferencián. Az érdekvédelmi szervezet vezetője kiemelte, hogy az európai gazdaszervezetekkel együtt nyomást gyakorolnak a világkereskedelmi szervezettel (WTO) tárgyaló Európai Bizottság delegációjára. Ennek egyik tagja ugyanis Jakab István értesülései szerint egy rendezvényen a minap kijelentette: „be kell áldozni az unió mezőgazdaságát azért, hogy az EU iparcikkeit és szolgáltatásait el tudjuk adni a harmadik világbeli országoknak”.
Az uniós cukorágazat körül alaposan megváltoztak a körülmények az utóbbi években – mondta előadásában Pete Nándor, a brüszszeli állandó képviselet magyar szakértője. A piacon jelentősen előretörtek a nádcukrot termelő államok – elsősorban Brazília, Ausztrália és Thaiföld – miközben jelentősen olcsóbb lett a répacukor. Az EU által alkalmazott – garantált és támogatott – cukorár jelenleg kétszerese a világpiaci árnak. A Világkereskedelmi Szervezettel folytatott tárgyalásokon – elsősorban Brazília kezdeményezésére – elmarasztalták az EU támogatási gyakorlatát, és annak megváltoztatására kívánják rávenni a közösséget.
A cukoripari rendtartás alapján mindeddig jól működött az EU belső piaca – állapította meg Kocka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. A tagállamok megkapták a termelés mennyiségére vonatkozó kvótákat, és kiválasztották a szállítási joggal rendelkező termelőket. A rendszer önellátásra rendezkedett be, a termelők jórészt csak annyit termeltek, amennyire engedélyt kaptak. Az unió régi tagországai közül többen azonban – például Franciaország, Németország, Belgium – jelentős mennyiségben vittek kvótán felüli, úgynevezett C cukrot a világpiacra. Ennek jogosságáról is folyik a vita a WTO-tárgyalásokon. Részben ezzel indokolja az unió, hogy miért szorul reformra a cukoripari rendtartás. Marianna Fischer Boel, az Európai Bizottság agrár- és vidékfejlesztésért felelős biztosa lényegében azt javasolja, hogy három év alatt, 2009-re 39 százalékkal csökkentsék a cukorrépa átvételi árait és 43 százalékkal a minimumárat. Ennek ellentételezéseként a gazdálkodók kieső bevételeik 60 százalékát megkapják.
A magyar cukoripari termelők és szakmai képviseletek támogatják Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő javaslatát, amellyel módosítani kívánja a biztos javaslatát. A fideszes színekben megválasztott néppárti szakpolitikus szerint az árat csak 25 százalékkal szabad mérsékelni, mert ekkor még fennmaradhat a hazai cukorrépa-termesztés. A kompenzációt 60 százalékról legalább 90 százalékra kell emelni. Ezzel szemben nem támogatható a C típusú termelés kvótájának növelése, és szorgalmazni kell az unión kívülről érkező, kedvezményes behozatali lehetőségek szigorítását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.