Kisebbfajta néma tüntetéssé vált múlt hét végén a csaknem ötszáz ember gyülekezése a zugligeti Fácánkertben, a XII. kerület Béla Király út 59–61. szám alatt. A Zugligeti Egyesület hirdette meg a jelenleg 8,5 hektáros erdős terület bejárását, mert a Kincstári Vagyoni Igazgatóság csak kétévente ad engedélyt, hogy a magas kőfallal, drótkerítéssel körbezárt köztulajdont két órára birtokba vehessék a látogatók. A Moszkva térről induló 28-as busz egy órán keresztül zsúfolásig telve szállította az utasokat a végállomásig, a zugligeti iskola környékén aznap délelőtt nem lehetett parkolóhelyet találni.
De miért volt ez a nagy érdeklődés, miért jöttek más kerületekből, még Óbudáról, sőt Pestről is bakancsos turisták a Fácánosba? A megjegyzésekből a választ is megkaphattuk: „Elegünk volt a lenyúlásból, a tisztázatlan privatizációból, a piszkos üzletekből!” A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben, a XII. kerületi tanács elnöke, Ákos Zsuzsa (előzőleg kerületi párttitkár) az átalakulási törvény nevében gyorsan el akarta adatni ezt a csodálatos fekvésű természetvédelmi területet. Az építészeti és természeti védelem alatt álló területre négy, 10–16 méter magas szállodát, két éttermet, kaszinót, diplomata- és személyzeti lakótelepet, kilátópresszót, kempinget, uszodát, teniszpályákat, valamint gépkocsi- és autóbusz-parkolókat terveztek a kiváltságosoknak. Akkor több mint 300 ember – a Zugligeti Egyesület szervezésében – bevonult a kerületi tanácsházára, a közgyűlésre, és megakadályozták jelenlétükkel a „fejlesztést” tárgyaló tanácsülés döntésének megszavazását. Azóta többször próbálkoztak megkaparintani a főváros egyik utolsó, érintetlen, egybefüggő erdős területét.
A vendéglő elnevezését a környéken költő fácánokról és a nevezetes fácánvadászatokról kapta. A legenda szerint Mátyás király is vadászott ezekben az erdőkben. A XIX. században, a XX. század elején még öt fogadó volt a környéken – például a Disznófő vendéglő – és mind megéltek. Ma a környéken egyetlen vendéglő sincs, mind tönkrement. Úgy látszik, régen még tudták, hogy a helybéliek nélkül kocsmát, fogadót nem lehet fenntartani. Annyira jól ment és közkedvelt lett a majorság, hogy 1856-ban Riegler Ignác budai szappanfőző mester, a birtok gazdája megbízta Hild József neves építészt egy üdülőszálló felépítésére. Az U alakú, klasszicista stílusú, dór oszlopos, földszintes vendéglő tornácos teraszán nagy mulatozást csaptak a vendégek, és az emeletén harminc szoba várta a pihenni vágyókat. Ezt az épületet műemlékké nyilvánították és a mai napig emlékeztet a majd másfél évszázaddal ezelőtti egyedülálló hegyvidéki épület pompájára. Az üdülőterületen még egy jelentős épületet emeltek a XX. század elején, az úgynevezett Horthy-villát. A környékről származó Engelhardt család leszármazottjának elmondása alapján az 1930-as években Horthy Miklós kormányzó fia, a tragikus sorsú Horthy István katonatársaival, barátaival gyakran látogatott el ide. Ezért nevezték el ezt az épületet Horthy-villának. Egyébként az Engelhardt és más hegyi családok szolgálták ki élelemmel, fuvarral, munkával a mulató, síelő vagy pihenő vendégeket.
A Rákosi- és a Kádár-korszakban a hatalmas területet magas kőfallal és szöges dróttal vették körül. Úgynevezett oktató- bázist alakítottak itt ki, afféle kémközpontot, a III/III-as ügyosztály bizonyos részlegei, a hírszerzők voltak ezen a területen, de egyesek elmondása szerint 1956 után pufajkások is állomásoztak itt. Anynyira őrizték a területet, hogy ha valaki a Zugligeti, a Csermely vagy Béla király úton megállt a fal mellett nézelődni, azt azonnal egy fegyveres katona utasította a továbbhaladásra. Az itt dolgozó emberek a kilencvenes évek elején merték csak elmondani, hogy a Fácánosban pihente ki „fáradalmait” a magát kommunistának valló nemzetközi terrorista, Carlos, aki jelenleg Franciaországban tölti életfogytiglani börtönbüntetését. A Fácános a Zugligeti Egyesületnek köszönhetően ma erdőterületnek számít, beépítése csak minimális lehet. Hogy a Fácánkert ne essen áldozatul a rablóprivatizációnak, még egy fontos lépést tett a XII. kerületi önkormányzat: védett kertté minősítette.
Megdöbbentő kép fogadta a látogatókat. A Horthy-villa belső termeiben mállott a vakolat, lógtak a tapéták, több helyen a tető beázott, a padlózatok a víztől púpossá dagadtak, az ablakok betörve, az ajtók kidőlve. A Hild kastélyszálló sem kerülte el sorsát. Oldalfalait a szétrozsdásodott csatornából az esővíz folyamatosan áztatja. A bejáráson részt vett a Riegler família egyik leszármazottja, akinek dédapja, Gyengő László vette el feleségül Riegler Ignác lányát, Józefát. Gyengő László annyiból érdekes a Fácánkert történetében, hogy szintén építő ember volt, mint apósa, Riegler Ignác, hiszen Gyengő László együtt tervezte a Nyugati pályaudvart Gustave Eiffellel. Az ükunoka döbbenetesnek tartotta, hogy ősei volt tulajdonát ilyen lepusztult állapotban kell látnia 2005-ben.
Sűrű indával benőtt, széles faragott kőlépcsőn araszoltunk a zugligeti villamos-végállomás felé, majd egy kis kanyarral a gazzal benőtt sétaúton jutottunk vissza a bejárathoz. Szerencse, hogy ha omladozóan is, de megmaradtak a régi épületek, valamint a különleges növények és az apró állatok.
– Ezt a háborítatlan természeti védettséget kellene megőrizni – mondta Salamin András, a Zugligeti Egyesület elnöke. Vissza kellene állítani az eredeti állapotot, le kellene bontani a falat, a kerítést, mert 1945-ig a zugligetiek és a kirándulók háborítatlanul átjárhattak a tulajdonosok hozzájárulásával a csodálatos erdőn, a dombokon és völgyeken. Salamin András szerint ismét kiránduló, illetve hegyi faluközpontot kellene létrehozni a Fácánosból. Renoválás után megnyílhatna a régi Fácán fogadó, a védett park bejáratánál élelmiszerboltok, zöldséges, cukrászda várhatná a látogatót. Ezek az új évezred tervei, álmai, de ehhez egy olyan tisztességes privatizáció kell – szögezte le a Zugligeti Egyesület elnöke –, amely a Fácános régi szépségét megőrzi.
origo.hu
Komoly anyagi segítséget kapnak a nyugdíjasok
