Az Európai Parlament délkelet-európai delegációja Brüsszelben meghallgatást tartott a vajdasági kisebbségi „incidensek” ügyében. A meghallgatásra az Európai Parlament Szerbiát elítélő sürgősségi határozata alapján került sor. A meghallgatáson az uniós politikusokon kívül részt vett Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Rasim Ljajics szerbia-montenegrói emberjogi és kisebbségügyi miniszter, valamint egy vajdasági küldöttség, amelyet Bojan Pajtics vajdasági kormányfő vezetett és abban részt vett Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter.
A meghallgatáson felszólaló Józsa László lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a meglévő etnikumközi visszásságokat nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A szerb politikai elit egy része ezt felismeri, mondta. Az incidensekre a jog eszközeivel reagálni kell és olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a társadalmi megbékélést célozzák. Józsa elmondta még, felszólaló politikustársai ismertették a hátrányos megkülönböztetést, az igazságszolgáltatás lassú reakcióját, illetve a jogi következmények elmaradását.
A meghallgatásokról Becsey Zsolt, a sürgősségi EP-határozat benyújtója azt nyilatkozta lapunknak: nagyon örül annak, hogy kisebbségi politikusok mondhatták el véleményüket Brüsszelben, mert ezek kirajzolják a magyar politika mozgásterét is. Pozitívnak értékelte Sonia Biserko, a helsinki bizottság képviselője határozott álláspontját az állam felelősségéről. Hegyi Gyula szocialista képviselő hangsúlyozta: nem történt lényeges előrelépés azóta, hogy a delegáció a helyszínen járt, és hogy „Magyarországon senki nem akarja a Vajdaság elszakadását, de igényli az autonómiát”.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
