Májusban magyarázatot kértünk a madridi kormánytól a lapokban megjelent értesülésekre, amelyek szerint a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) repülőgépei öt alkalommal leszálltak Tenerifében 2004 márciusa és ez év májusa között. Soha nem kaptunk választ vagy csak olyan határozatlan közlést, hogy a kormánynak nincs bizonyítéka – mondta tegnap Miguel Becerra, a Kanári-szigetek kormányzójának szóvivője. A spanyol belügyminiszter kedden jelentette be, kivizsgálják, hogy Spanyolország területén át is szállítottak-e amerikaiak terroristákat titkos európai börtönökbe. A sajtó Mallorcát nevezte meg mint azt a helyet, amelyen keresztül a szállítások folytak.
Ezzel párhuzamosan stockholmi politikusok is méltatlankodásukat fejezték ki amiatt, hogy állítólag az amerikai CIA által bérelt gépek szálltak le svéd repülőtereken. A TT svéd sajtóügynökség szerint legalább két, a múltban a CIA által használt repülőgép érkezett a skandináv országba 2005-ben és 2002-ben. Az egyik gép többször járt a kubai Guantánamón lévő amerikai légitámaszponton. Norvégia arra vár választ Washingtontól, hogy az állítólag Oslóban is leszállt gépet foglyok szállítására használták-e.
Az ügy komoly hullámokat keltett Romániában is, főként mivel Bukarestben kezdetben megkésve és rendkívül körülményesen cáfolták az Egyesült Államokból származó sajtóértesüléseket. Miután a Human Rights Watch emberi jogi szervezet a fekete-tengeri Constantához közeli Mihail Kogalniceanut említette az állítólagos CIA-börtön lokációjaként, Corneliu Balan, a nemrég még az amerikai légierő által használt repülőtér igazgatója is leszögezte: ott bizony nem kínoztak egyetlen terroristát sem. Ioan Talpes, a román külföldi hírszerző szolgálat egykori parancsnoka már tovább ment, és egyenesen a CIA-t gyanúsította meg az általa álhírnek nevezett értesülések terjesztésével. Szerinte Románia hírbe hozásának kettős hatása lehet: egyrészt nő a terrortámadások veszélye az országban, másrészt romlik Bukarest megítélése az EU-ban. Toró T. Tibor, a bukaresti képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának a tagja úgy véli: amilyen kevés információval bír a politikai elit nagy része, ugyanúgy létezhetnek is ilyen börtönök. „Természetesen nem rendelkezem olyan adatokkal, amelyek megerősítenék ezeknek a bázisoknak a létét. Viszont személyes tapasztalatom az, hogy sem a román hírszerző szolgálat (SRI), sem a külföldi hírszerzés (SIE) nem szolgáltat ki információkat az illetékes parlamenti bizottságoknak” – nyilatkozta lapunknak a romániai magyar politikus.
A találgatások középpontjában áll Varsó is, hiszen a Washington Post és a Financial Times által nyilvánosságra hozott hírek szerint a CIA Afganisztánból mozlim foglyokat szállíthatott egy észak-lengyelországi repülőtérre. Az ügy a lengyel médiában november elején kapott komolyabb hangsúlyt, amikor Tom Malinowski, a Human Rights Watch munkatársa kijelentette: szinte bizonyos, hogy Lengyelországban léteznek efféle titkos börtönök. A szervezet által közzétett adatok szerint a CIA Boeing 737-esei egyenesen Afganisztánból érkeztek a repülőtérre, ahonnan nem messze a titkosszolgálatok objektumai is megtalálhatók. Alvaro-Gil-Robles, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a történtek kivizsgálását kérte. A híradásokból mindazonáltal kiderült, hogy a Lengyelországban megfordult egyik repülőgép leszállt Norvégiában, Svédországban és Spanyolországban is.
Somogyi Ferenc külügyminiszter tegnap kijelentette: azon információk szerint, amelyek jelenleg rendelkezésére állnak, nem érkezett megkeresés Budapest felé CIA-fogolytáborok ügyében, ilyen börtönök Magyarországon nincsenek.
Létezhetnek a táborok. A CIA-táborok kapcsán Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági szakértő véleményét idézi a BBC román adása. A Fejlődő Demokrácia és Nemzetközi Biztonsági Intézet ügyvezető igazgatója nem tartja kizártnak az ilyen központok létét Kelet- és Közép-Európában. Miután Prága beismerte, hogy kapott amerikai felkérést fogolytáborok létesítésére, elképzelhető a CIA-börtönök létezése a térségben, leginkább Lengyelországban vagy Romániában – hangsúlyozta az elemző. (MN)
