Dilemmával küszködik egy ideje a Kreml és Oroszország. A kilencvenes évek vadkapitalista káosza, az általános hanyatlás, az állam végletes meggyengülése után a Borisz Jelcin utódjaként 2000-ben elnökké választott Vlagyimir Putyin sikeresen látott hozzá az ország stabilizálásához, megtépázott nemzetközi presztízsének helyreállításához, és népszerűsége ma is 70 százalék felett van. Az oroszok többségének valójában nem lenne ellenére, hogy a Kreml jelenlegi ura harmadik ciklusára is elnök maradjon. Hiába lenne ez logikus a megkezdett reformok folytatása miatt is, az alkotmány szerint azonban egy személy egymás után csak két cikluson keresztül töltheti be az elnöki posztot.
Éppen ezért találgatások sora látott napvilágot arról, hogy mihez kezd majd 2008 után. Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy a Kreml az alaptörvény módosítását tervezi, így az elnök továbbra is hivatalban maradhatna. Egy másik verzió szerint az elnöki rendszert parlamentivé alakítanák, így Putyin kormányfőként maradhatna meg a politikai porondon. Csakhogy ehhez is alkotmánymódosítás szükséges, ami a most érezhető nemzetközi ellenszélben aligha tenne jót Oroszország megítélésének. Tisztában van ezzel Putyin is, aki többször kijelentette már, hogy nem kíván indulni a 2008-as elnökválasztáson. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy 2012-ben viszont újra versenybe szállna a Kremlért, amit már nem tilt az alkotmány.
Mindezzel párhuzamosan természetesen vég nélkül olvashattuk az utódjelöltekről szóló találgatásokat. Legtöbbször talán Putyin egyik legközelebbi munkatársa, Szergej Ivanov védelmi miniszter neve merült fel, makacsul tartja magát azonban az a vélekedés is, hogy a szentpétervári csapat második vonalában kell keresni az utódot. Nem egyszerű a Kreml dolga, hiszen olyan, a jelenlegi elnökhöz lojális személyt kell az árnyékból felépíteni, aki biztos esélyessé nőheti ki magát, ugyanakkor nem borítja fel a Putyin népszerűségére épülő jelenlegi rendszer belső egyensúlyait. Ráadásul az idő is fogy, így ideje volt megnyitni az Utód 2008 hadművelet hosszú hajráját. A végig sokak szemében biztos befutónak tartott – a bizánci játszma szabályai alapján talán éppen ezért mégsem igazi favorit – Szergej Ivanov mellett ugyancsak megnőttek Dmitrij Medvegyev esélyei, aki minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak, jelenlegi pozíciója pedig jó ugródeszka lehet az elnökjelöltség felé. Nem lenne meglepő, ha jövőre már miniszterelnök lenne, ami akkor már azt jelentené, hogy a célegyenesbe fordul az elnökválasztási kampány.

Közel húsz törvényjavaslatot vitat meg hétfőn a parlament