Elsötétülő Albánia

Albánia az elmúlt tizenöt év legszélsőségesebb energiaválságát éli át napjainkban, a lakosság helyi beszámolók szerint napi 15–18 órás áramszüneteket kénytelen eltűrni immár egy hete. A napi 4,2 millió dollár veszteséget termelő ország sürgősen energiabehozatalra kényszerül, minthogy duzzasztógátjaiban már hoszszú ideje kritikusan alacsony a vízszint.

Reggel fél nyolctól délután négy óráig minden albán városban áramszünet van, a lakossági fogyasztóknak pedig délután öt óráig kell villamos energia nélkül élniük – áll az ATA jelentésében; az albán hírügynökség adatait egyes források további órákkal hosszabbítják meg. A kórházakban, pékségekben és hivatalokban mindenesetre biztosítják az áramellátást, ami az elszegényedett ország további súlyos eladósodásához vezethet.
Albániában az energiát kilencvenkilenc százalékban duzzasztógátak szolgáltatják. A kommunizmus bukása óta azonban az áramszükséglet jelentősen megemelkedett a gazdasági növekedéssel, viszont sem új erőművek nem épültek, sem az elektromos hálózatot nem tudták modernizálni. A duzzasztótavakban a csapadékhiány miatt a vízszint közel nullára apadt, ami az energiaszektor jelenlegi kríziséhez vezetett. Az országnak fokoznia kell a behozatalt, ennek érdekében Genc Ruli energiaügyi miniszter lobbizik a környező országokban. Sikerült elérnie, hogy Ukrajna két hónapig biztosítsa árammal az országot, emellett Románia és Bulgária is fokozta albániai energiakereskedelmét. A transzfer lebonyolításához a szerb elektromos hálózatot használják, ám annak túlterheltsége problémákat vet fel. Macedónia megígérte, hogy ki fogja nyitni két duzzasztógátját, hogy a víztömeg eljusson az albán tárolóig.
A válságot a demokrata párt (PDSh) vezette új albán kormány a szárazság mellett más tényezőkre is visszavezeti. Az energiaügyi miniszter szerint a 2005 szeptemberében történt kormányváltásig az év eleje óta nem történt semmi az ország áramellátását illetően, Genc Ruli úgy véli, hogy a leváltott szocialista párt (PSSh) egyetlen alkalommal sem tárgyalt szomszédjaival. Albánia a tervek szerint fosszilis energiaforrásokra térne át, amihez a támogatást a következő másfél évtizedben többek közt a Világbank biztosítana huszonegymilliárd euró értékben. Az első nagy beruházások egyike már Koszovóban valósulna meg, amelynek versenyfeltételeit az ENSZ illetékes missziója, az UNMIK írja ki, várhatóan ezen a télen.