Szinte gondolkodás nélkül elutasították a kormánypárti képviselők az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodásának titkait vizsgáló bizottság tegnapi ülésén Szijjártó Péter elnök javaslatát, hogy a testület kérje be a Szemlőhegy utcai villa átalakításának építési engedélyeit. Csiha Judit szocialista alelnök elmondta, „természetesen nem fognak hozzájárulni az egész cirkuszhoz”.
Szijjártó azért szerette volna bekéretni a papírokat, mert azok alapján egyértelműen eldönthető lett volna, hogy az Apró– Gyurcsány-villa a Fittelina Kft. közreműködésével történt átépítése milyen célokat szolgált. A kormánypártok képviselői és a miniszterelnök szerint ugyanis a luxususzoda-komplexum megvalósítása során irodai célú beruházások is történtek, míg egy lapunkban közölt dokumentum szerint egyértelműen családi uszoda épült az említett módon. A bizottság fideszes elnöke szerint az építési engedélyek birtokában szilárdan el lehetett volna dönteni, jogszerű volt-e a beruházás utáni áfa-visszaigénylés és társaságiadóalap-csökkentés. Szijjártó hangsúlyozta: a kormánypárti képviselők annak ellenére nem járultak hozzá a dokumentumok bekéréséhez, hogy a másik vizsgálóbizottságban Orbán Viktor Fidesz-elnök magára kötelezőnek ismerte el annak a testületnek a döntését, amely tőle kért építési engedélyeket. „Ez jelenti a különbséget aközött, hogy kinek van és kinek nincs félnivalója” – tette hozzá. A vizsgálóbizottság megtárgyalta a jelentéstervezetet, amelynek során több kormánypárti módosító indítványt is elfogadtak, ám az az MSZP–SZDSZ-es képviselők ellenállásán végül mégis megbukott (öt igen és öt nem szavazatot kapott). A tervezet megállapítja: Gyurcsány Ferenc meggazdagodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek juttatott több száz milliós állami pénzek, erkölcsi és jogi szempontból vitatott privatizációs tranzakciók és a politikai-gazdasági kapcsolatok.
A jelentés kitért volna arra, hogy azok a cégek, amelyekben Gyurcsány tulajdonos vagy cégvezető volt vagy ma is az, a minisztériumok adatai szerint majdnem 99 millió forintos állami támogatásban részesültek, és majdnem 850 millió forint értékben kaptak állami megrendeléseket. A tervezetben szerepelt, hogy a miniszterelnök 2003-ban és 2004-ben jogszerűtlenül jutott több mint 72 millió forintos és 85 millió forintot meghaladó osztalékjövedelemhez az Altus Rt.-től. A jogszerűtlen helyzetet viszont csak a 2004-es kifizetés kapcsán orvosolták. A javaslat foglalkozott volna a Szalay utca 4. szám alatti képviselői klubbal is. Ismert: az alagsori épületrészt Gyurcsány cégének privatizálták, majd ezt az adófizetők pénzéből közel 100 millió forintért felújították, és tíz évre – ugyancsak az adófizetők pénzéből – hozzávetőlegesen 100 millió forintért visszabérelték tőle úgy, hogy a klub üzemeltetését egy állami cég végezte. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint egyértelmű, hogy ennek a konstrukciónak csak annyi értelme van, hogy pénzhez juttatta Gyurcsány Ferenc vállalkozását, mert más értelme nem volt a cég bevonásának. Kitért arra, hogy 1995-ben, a klub alapításakor Gyurcsány félrevezette a parlamenti pártok képviselőit és Gál Zoltán akkori házelnököt is, amikor azt állította nekik, hogy a képviselői klub egy üzleti kör támogatásával, egyetlen fillér közpénz bevonása nélkül valósul meg.
Szijjártó Péter a szavazás után bejelentette, hogy az egyetlen rendelkezésre álló módon, önálló képviselői indítványban országgyűlési határozati javaslat formájában terjeszti a T. Ház elé javaslatát.
origo.hu
Tigris ikerpár született a Budapesti Állatkertben – videó
