Jogi bizonytalanság a reptéri privatizációnál

Bár néhány napon belül győztest hirdethet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a reptéri privatizációban, a magánosítást egyre nagyobb jogi bizonytalanság veszi körül. Információink szerint a Ferihegyi repülőtér üzemeltetésével korábban megbízott cégnek, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő (FUF) Kft.-nek összesen öt pere van folyamatban több mint százmilliárd forint értékben a Budapest Airport (BA) Rt. ellen, miközben a Legfőbb Ügyészség még mindig vizsgálja a reptéri vagyonkezelésre vonatkozó beadványt. Eközben az érintett nagykövetségek tegnap cáfolták Kóka János gazdasági miniszternek a reptéri privatizációról tett hétfői kijelentéseit.
Információink szerint a folyamatban lévő öt perben az ellenérdekelt fél, amely most akár az egész reptéri magánosítást meghiúsíthatja, nem más, mint a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft., az a cég, amelynek az állam a reptér üzemeltetési jogát egyszer már eladta. Az üzemeltetési jogot – amelyet most újra értékesíteni kívánnak – ugyan később a BA Rt. kapta meg, ám a FUF Kft. kanadai tulajdonosa, vitatva a döntést, azóta sem mondott le jogairól, s a washingtoni bíróság ítéletére vár.
*
A most folyamatban lévő öt per szintén a rendezetlen jogi helyzetből adódik, mivel a bíróságon megtámadott üzemeltetési jog elvétele után a cégnek olyan fizetési kötelezettségei maradtak fenn, amelyek megítélésük szerint nem őket, hanem a BA Rt.-t illetnék meg. A perekről Mészáros Mónika, a FUF Kft. ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni, lapunk azonban több forrásból úgy értesült, hogy a BA Rt.-vel korábban lefolytatott egyeztetések nem jártak eredménnyel, ezért döntött a cég a keresetlevelek beadása mellett. Értesüléseink szerint az öt perből négy a FUF Kft. vitatott adófizetéseire, egy per az üzemeltetési jogra vonatkozik.
Növeli a BA Rt. eladása körüli jogi bizonytalanságot, hogy a Legfőbb Ügyészség még mindig nem fejezte be a reptéri vagyonkezelésre vonatkozó feljelentést, amelyet egy magánszemély még augusztusban nyújtott be ügyészségi vizsgálatra. A Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya lapunk érdeklődésére tegnap megerősítette: jelenleg is vizsgálják a beadványt. Amennyiben a vizsgálat során az ügyészség azt állapítja meg, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a BA Rt. közötti vagyonkezelési szerződés érvénytelen, úgy éppen a jelenlegi privatizáció tárgya válik kétségessé. A beadvány készítője, Maxin Norbert lapunknak elmondta: ha a Nagy Zsolt ügyész által vezetett, több hónapja tartó vizsgálat azt állapítja meg, hogy a BA Rt.-nek nincsen érvényes vagyonkezelési szerződése, akkor az beláthatatlan következményeket jelent a most folyó privatizációban. Mint fogalmazott, bízik abban, hogy a Legfőbb Ügyészség a hatályos törvények szerint jár el, azaz megállapítja, hogy a BA Rt. jelenlegi vagyonkezelési megállapodása, így a most folyó magánosítás is törvénytelen. Maxin felelőtlennek nevezte a reptér eladásának felgyorsítását, mivel megítélése szerint a BA Rt. a törvények értelmében nem tekinthető szabályos vagyonkezelőnek, ezért a privatizáció szabálytalanul zajlik, miközben sérti az uniós versenyszabályokat.
Tovább bonyolítja a magánosítást, hogy a reptér vagyonértékelése – amelynek azt kell meghatároznia, hogy milyen piaci értékkel bírnak a társasághoz tartozó vagyonelemek – még mindig nem készült el, s az értékelést nehezíti, hogy a repülőtér területén elhelyezkedő egyes ingatlanok vagyonkezelési joga a mai napig nincsen megfelelően bejegyezve.
Eközben lapunk többszöri érdeklődése ellenére tegnap sem derült ki, hogy Kóka János gazdasági miniszter hétfői parlamenti beszédében milyen külföldi befektető elriasztásával vádolta meg Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Mint ismert, felszólalásában Kóka azt közölte, hogy tudomása szerint a BA Rt.-re pályázó egyik cég Orbánhoz fordult, s a volt miniszterelnök nem nyugtatta meg a potenciális befektetőt. Kóka ugyan később némileg finomított kijelentésén, ám a Népszabadság tegnapi száma már azt közölte, hogy miután a miniszter által említett befektető ország nagykövete nem kapott megnyugtató választ Orbántól, visszalépett a tendertől. Lapunk megkereste a két visszalépő cég országának, Ausztráliának és Dániának a budapesti nagykövetségét, amelyek illetékesei határozottan cáfolták az egyeztetéssel kapcsolatos híreszteléseket. Orbán egyébként egy tegnapi tévéműsorban szintén cáfolta Kóka kijelentését, Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője pedig azt közölte: a következő napokban döntik el, lesznek-e jogi következményei Kóka felelőtlen vádaskodásainak.
Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivője az állítólagosan elijesztett befektetőre vonatkozó kérdésünkre így válaszolt: Kóka János összegyűjti az erre vonatkozó információkat, s hamarosan ismerteti azokat.

Ellenőrzés alatt a KrasAir körül létrejövő holding? Az orosz vagyonügynökség állami ellenőrzés alatt akarja tartani a Malévra is pályázó krasznojarszki légitársaság, a KrasAir körül formálódó holdingot – adta hírül az MTI hétfői moszkvai lapok jelentése alapján. Mint ismert: a KrasAir a múlt év végén szövetséget hozott létre AiRUnion néven a Domodedovskie Avialinii (DAL), Omskavia, Samara és a Sibaviatrans légitársaságokkal. Az orosz állam birtokolja a KrasAir 51, a DAL 50 és a Samara 46,5 százalékát. Ezzel szemben Borisz Abramovics, a KrasAir vezére és hozzá kötődő struktúrák tulajdonában van a KrasAir és a Samara 40, a DAL 48,6, illetve az Omskavia 70 és a Sibaviatrans száz százaléka.
Abramovics szerint a tervezett holdingban az állam 42,19 százalékkal részesedne. Azonban az orosz vagyonügynökség októberben ellenjavaslatot tett: azt ajánlotta a KrasAir vezetőségének, hogy a holdingba vonják be az 51 százalékos állami tulajdonban lévő Bashkirskiye Avialiniit és a Vladivostok Aviát, valamint a szövetségi jelentőségű Pulkovót és Dalaviát. Ezzel szemben kimaradna a holdingból az Abramovics által ellenőrzött Omskavia és Sibirtrans. Elemzők megjegyezték, hogy az állami hányad növeléséhez elegendő egy-két légitársaságot bevonni a holdingba az említett négy közül. Sőt, az állam már azzal is bebiztosíthatja ellenőrzését, ha csak a Pulkovót és a vele egyesíteni tervezett GTK Rossiát viszi be a holdingba. A vagyonügynökség javaslata aligha van ínyére Abramovicsnak, hiszen szertefoszlathatja az új holding ellenőrzéséről szőtt álmait – mondta egy hivatalnok a Vedomosztyi című lapnak.

Sztrájkra készülnek a HC szakszervezetei. Minden szakszervezeti kezdeményezést elutasított a tegnapi egyeztető tárgyaláson a HungaroControl (HC) – Magyar Légiforgalmi Szolgálat menedzsmentje – értesült lapunk. Így a HC három reprezentatív szakszervezete – az Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete, a Légiközlekedési Irodai és Gazdasági Dolgozók Szakszervezete, valamint a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete – csütörtökig adtak határidőt a cég vezetőségének arra, hogy a HC gazdasági társasággá való átalakításával kapcsolatos álláspontját megváltoztassa. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a három érdekképviselet megkezdi a szolgálat államiból magántársasággá való átalakítása elleni sztrájk megszervezését. Az érdekképviseletek álláspontja szerint az átszervezés következtében csaknem 700 fő állása válhat bizonytalanná. A szakszervezetek azt is sérelmezik, hogy sem a szervezeti és működési szabályzatot, sem az átalakulásról rendelkező kormányhatározatot nem kapták meg egyeztetésre. Lapunk úgy értesült, hogy a közeljövőben már nemcsak a Budapest Airport Rt., hanem a HugaroControl ellen is megindítják a zajcsökkentés miatti pereket.