H ogy ki, kik kaphatják meg az elismerést? Balog Zoltán, az alapítvány igazgatója érdeklődésünkre úgy fogalmazott: ezután minden évben olyan személynek, illetve intézménynek ítélik oda, aki a keresztény, polgári, nemzeti értékeket erősítette tudományos, kulturális, közéleti vagy karitatív tevékenységével. Mindegy, hogy közösség vagy magánszemély, a lényeg az, hogy a polgári közösség létrehozásán, erősítésén fáradozzon. A közjó és a magánérdek ugyanis összeegyeztethető, nem kell, hogy szemben álljon egymással. A polgári oldalon azonban van egyfajta szerénység, viszszafogottság, ami gátolja az érvényesülést, s ezt a rossz hagyományt meg szeretnék törni – mondta az igazgató. A Polgári Magyarországért Díjat december 19-én adják át egy nagy adventi találkozón az arra érdemesített személynek vagy közösségnek, a laudációt Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke fogja mondani. De mit is tett az alapítvány az eltelt két évben a polgári gondolat meggyökereztetéséért? Az igazgató sorolja a tényeket. Olyan képzési programot indítottak el a jelenlegi és a jövendő parlamenti képviselők számára, amely a kampányetikától a keresztény morálig és a gazdaságfilozófiáig komoly munícióul szolgálhat a polgári oldalnak. Alapos háttérmunkálatokkal segítik a kormányzati felkészülést is. Huszonhat munkacsoportban a gazdaság legkülönfélébb területeit átfogva több száz tudós munkájára támaszkodhatnak. Fiatal egyetemistacsoportok is bekapcsolódtak a tevékenységbe, átfogó trendelemzéseket készítenek a nemzetközi közéleti világ időszerű kérdéseiről. A Polgári Magyarországért Alapítvány különösen fontosnak tartja a polgári jobboldali eredettörténet dokumentálását is. Ennek részét képezi a diktatúra állambiztonsági szolgálatainak viszonyulása a Fideszhez. Jövőre az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját ünnepeljük, ezért nélkülözhetetlennek tartja, hogy a polgári szövetség ezzel kapcsolatban is történettudományos eszközökkel támassza alá önmeghatározását, az örökség felvállalását.
Hisz tudjuk, a polgári értékrendet a kommunista diktatúra csak próbálta felszámolni a társadalom atomizálásával. A családokban, kis társaságokban, az egyházakban tovább élt a civil eszme. Balog Zoltán ezért tartja alapvetőnek másik kezdeményezésüket, a Civil Egyeztető Fórumot, ahol a hatalom manipulációitól mentes öntudat kialakulásában segédkezhetnek. Kérdésünkre megerősítette: a kampány nem az ő dolguk, de az általuk előállított szellemi teljesítményeket szívesen felajánlják elsősorban a polgári oldalnak, de mindenki mással is szívesen megvitatják eredményeiket. Nem valamely kiemelkedő, illetve történelmi személyt választottak a névadáskor, mert demonstrálni akarták, hogy széles társadalmi alapokon, a jövő építésére helyezik a hangsúlyt. Az igazgató elismerte, hogy talán a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában elmaradtak saját várakozásaiktól. Holott fontos lenne az intenzívebb kapcsolattartás a hasonló értékvilágú néppárti alapítványokkal, szervezetekkel szerte Európában és a világon. A közeljövőben itt is áttörést szeretnének elérni.
A nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági-pénzügyi folyamatok helyes megközelítése pótolhatatlan, hiszen máskülönben mindig el lehet hitetni az emberekkel, hogy hozzánk csak a negatívumok „gyűrűznek be”. Matolcsy György, az alapítvány kuratóriumi elnöke az átmenet felemás folyamatát, a megnyílt lehetőségeket firtató kérdésünkre kifejtette: 1989 után összeomlott az egyik világrendszer, és vele elsüllyedt az a közgazdasági szemlélet, amely az állampárti rendszer tervgazdaságát jellemezte. Itt álltunk a szabadság, a piacgazdaság, a magántulajdon és a nyugati integráció határán, de nem volt kiérlelt magyar polgári közgazdasági gondolkodás. Miközben európai szociális piacgazdaságról beszéltünk, lopva, rejtve, de annál hatékonyabban ránk erőltették az angolszász, tisztán liberális közgazdasági nézeteket. A magyar reformer közgazdászok főként ezt ismerték, viszont nem ismerték el a német, a francia, az olasz, az osztrák, majd a finn, az ír és a többi gazdasági csoda közgazdasági alapját: az európai szociális piacgazdasági modellt.
De vajon törvényszerű-e, hogy a jövőben is ezen a kényszerpályán mozogjunk? Matolcsy György válasza: valóban furcsa történelmi helyzet, hogy miközben egyre közelebb kerültünk Európa nyugati feléhez, majd be is léptünk az Európai Unióba, közben egyre távolodtunk az európai közgazdasági gondolkodástól, attól a keresztény gyökerekből táplálkozó alaptételtől, hogy a köz érdeke megelőzi a magánérdeket, és ennek a demokrácia politikájában és a piacgazdaság gazdaságpolitikájában egyaránt érvényesülnie kell. A közgazdász úgy vélekedik: a mi magyar piaci átmenetünk mindenhol a magánérdekek közérdek fölé kerekedéséről szól, és ez valójában nem európai, hanem liberális angolszász alapelvet tükröz. Bár mindenhol felütötte fejét ez a jelenség az Elbától és a Lajtától keletre, mégis talán nálunk vált a legerősebbé, ezért itthon okozza a legtöbb kárt.
Matolcsy szerint közben egyre erősödött a valóban európai közgazdasági gondolkodás, és kiderült, hogy a világban nincs monopóliuma a tiszta piacra épülő gondolatnak. Még Amerikában is erős a közérdek, s az államnak a közösségek, a piaci szereplők érdekeit kiegyenlítő működése.
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
