Jövőre nyolcszázaléknyi lesz a hiány

Alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett prognózisát azok a nemzetközi és hazai jelentések, amelyeket tegnap tett közzé a Reuters, valamint az OTP Elemzési Központja a magyar gazdaság kilátásairól.

Magyarország a tíz új uniós tagállam közül – Lengyelországgal együtt – utolsóként, 2012-ben tudja bevezetni az eurót – áll abban a felmérésben, amelyet a Reuters hírügynökség 37 nemzetközi elemző véleményére alapozva állított össze tegnap. A jelentés szerint legkorábban Észtország, Litvánia és Szlovákia csatlakozik az euróövezethez, ezekben az államokban várhatóan 2007. január elsejétől váltja fel a hazai valutát az euró. Lesújtó az elemzők előrejelzése hazánk költségvetési hiányáról, a gazdaságkutatók szerint ugyanis 2010-nél előbb nem sikerül leszorítanunk a deficitet a GDP három százaléka alá. E megállapítással utolsók vagyunk a régióban.
A kormány korábban hangoztatott törekvéseit állítja szembe a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal az OTP Elemzési Központja, amely a 2006-os büdzséről úgy fogalmaz: végképp elveszni látszik a konvergenciaprogram hitelessége. Hasonlóan a jegybanki számításokhoz, a pénzintézet kutatói szerint a jövő évi hiány lényegesen magasabb lesz a kormány által kitűzött célnál, s a valóságos deficit – a költségvetési költekezés és az elszámolási gondok miatt – megközelítheti a GDP nyolc százalékát. A nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye a GDP nyolc százaléka körüli szinten várható, ám még ez sem elég ahhoz, hogy a külföldi adósság emelkedése nélkül legyen finanszírozható – figyelmeztet az OTP Elemzési Központja, amely a jövő év végéig mérsékelt forintgyengüléssel és mindössze fél százalékpontos alapkamat-csökkentéssel számol.
A magas államháztartási hiányra vonatkozó uniós kritikáról nyilatkozott tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a Magyar Rádióban kijelentette: Brüsszel csupán azt állapította meg, hogy a magyar költségvetés ambiciózus célokat szolgál, fejleszt és igazságosabb országot csinál, ezért komoly feszültségek vannak benne. Mint mondta, ezekkel a tényekkel itthon is tisztában van, nem kell ezért Brüsszelbe mennie.

Sürget az EBRD is. További költségvetési intézkedésekre van szükség Magyarországon a gazdaság destabilizációjának elkerülése végett – áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a magyarországi tevékenységére kidolgozott, egyes részleteiben tegnap ismertetett új országstratégiában. Az EBRD szerint jelentősek a makroszintű egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban. A londoni bank szerint szerkezeti jellegű lépéseket kell tenni a költségvetési deficit és a közkiadások lefaragására. E lépéseknek ki kell terjedniük az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedésre, a nyugdíjrendszerre és az önkormányzatokra. Magyarországon 2005-ben több akadállyal kell szembenézni a vállalatoknak, mint három évvel ezelőtt – derül ki az EBRD másik felméréséből. A Világgazdaság által közzétett jelentés szerint a források elérhetősége, az igazságszolgáltatás működése és az üzleti jogszabályok terén egyaránt a helyzet romlásáról adtak számot a vállalatok.