Kamatadó 2007-től

Bár a jövő évi adótörvényben szerepel, de csak 2007. január 1-jével lép hatályba a kamat- és tőzsdei árfolyam nyereségének megadóztatásáról szóló rendelkezés. Eszerint az 50 ezer forintot meghaladó kamat- és árfolyamnyereséget tízszázalékos adóval sújtanák. Pénzügyi szakértők szerint a kamatadó könnyen kijátszható, ugyanis nem áll rendelkezésre a banki ügyfeleket és betéteiket összesítő adatbázis.

Jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár az új adótörvény, amely szerint 2007. január 1-jétől bevezetésre kerül az egységes, tízszázalékos árfolyamnyereség- és kamatadó. Ezzel együtt a tőzsdei társaságok által fizetett osztalék után fizetett adó kulcsa magánszemélyek esetében a korábbi 25 helyett szintén tíz százalékkal adózik. Ugyancsak tízszázalékos mértékű adót vezetnek be az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvényben elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír – az adott tagállam joga szerinti – osztaléknak minősülő hozamára.
Mentesül az adó megfizetése alól a kamatból származó jövedelem 50 ezer forintig. Egyes számítások szerint körülbelül másfél millió forint lesz majd az a betétösszeg, amelynél belép a kamatadó, 2007-ben ugyanis 3–5 százalékos betétikamat-szintre lehet számítani. A kamat- és tőzsdei nyereségből származó jövedelem – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető az árfolyamveszteséggel, illetve az összetett vagy a származtatott ügyletben elszámolt veszteséggel. A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet, illetve veszteséget szerző magánszemély köteles azt adóbevallásában szerepeltetni. Nem kell megfizetnie az adót az adóalap azon része után, amely nem haladja meg az ötvenezer forintnak a kamatból származó jövedelemmel csökkentett részét. A rendelkezés szerint 2010. január 1-jétől a külön adózó jövedelmek adómértéke 25 százalékról 18 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a kamatból és a tőzsdei árfolyamnyereségből származó jövedelem adómértéke tíz százalékról 18 százalékra változik.
Az új rendelkezés egy eddigi adóelkerülési lehetőség megszüntetését is célozza. Abban az esetben, amikor valamely cég többszöri tőkeemelést hajt végre, esetleg többször átalakul – fontos, hogy eközben a tulajdonosoknak nincs adókötelezettsége –, végül részvénytársaságként a részvényeket a tőzsdén értékesítik, a tőzsdei ügyletből származó bevétel kamatnak minősül. Ezért jelenleg a hatályos szabályok szerint nulla százalékkal adózik, azaz ezen a módon az induló tőke akár többszörösét kitevő vagyonnövekmény – például éveken át ki nem fizetett osztalék – adómentesen válhat személyi jövedelemmé. A módosítás értelmében a tőkeemeléssel és átalakulással adózás nélkül nevesített vagyonnövekményre az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendelkezés módosítja a biztosításokkal összefüggésben keletkező, kamatnak minősülő jövedelem meghatározását is. Az új szabály szerint a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból származó bevétel mellett kamatjövedelemnek minősül a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, valamint a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatás címén kifizetett összeg is. A lejárati összegből az a rész minősül kamatnak, amely meghaladja a befizetett adóköteles biztosítási díj összegét.
Szakértők szerint az ügyfelek a kamatadót könnyen kijátszhatják, jelenleg ugyanis a betéteket összesítő, bankrendszerszintű adatbázis nem létezik, és adatvédelmi okokból sem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben kialakítanának ilyet. Emlékeztettek arra is, hogy a pénzintézeteknek a pozitív adóslista ügyében sem tudtak előrelépni.