Magyarország jelentős elmaradásban van a térségi országokhoz és a kormány által kitűzött felzárkózási programhoz képest – figyelmeztet az a jelentés, amelyet tegnap tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar gazdaság állapotáról. Az összefoglaló szerint a tíz új uniós tagállam közül hazánk áll a legtávolabb az euró bevezetésétől, mivel mi vagyunk az egyedüli ország, amelyik az uniós valuta átvételéhez szükséges követelmények közül egyet sem teljesít. A magyar gazdaság sérülékenysége alapvetően a hazánkra jellemző ikerdeficitből ered, azaz abból, hogy az államháztartás magas finanszírozási igénye miatt tartós egyensúlytalanság alakult ki. A felzárkózási pályáról való letérés következmények sorozatát vonhatja maga után, amelyek közül a legsúlyosabb a kohéziós alapok folyósításának megvonása – figyelmeztet a jegybanki jelentés. A dokumentum megállapítja: ha nem a gazdaságpolitikai alkalmazkodás, hanem a piacok kényszerítik ki a gazdasági pálya kiigazítását, az a gazdasági növekedés tartós és jelentős visszaesésével jár majd együtt.
Javulás helyett jövőre tovább romlik a költségvetés helyzete: az MNB számításai azt mutatják, hogy a 2006-os hiány lényegesen magasabb lesz a kormány által meghatározott 4,7 százalékos mértéknél, s a valódi eredményszemléletű deficit várhatóan eléri a bruttó hazai össztermék 7,8–8,9 százalékát, nyugdíjreform nélkül.
Nem kedvezőbbek a hosszú távú kilátások, a ma ismert intézkedések alapján ugyanis az eredményszemléletű hiány – további egyenlegjavító lépések hiányában – 2008-ra már a GDP 9-10,6 százalékára rúghat. Mindez azt jelenti, hogy a maastrichti kritériumok teljesítéséhez a GDP 5,5-7 százalékát kitevő, további megszorító intézkedéscsomag szükséges.
Csermely Ágnes, a jegybank közgazdasági főosztályának vezetője a jelentés tegnapi ismertetésénél elmondta, hogy a jelenlegi helyzetből nem könnyű a kiút, hiszen a központi kiadások mérséklésének jelentős korlátai vannak: az egészségügyi és védelmi kiadásokon nem lehet spórolni, a növekvő államadósság kamatterheinél sem mutatkozik jelentős megtakarítási lehetőség, az uniós támogatások igénybevételéhez pedig mindenképpen biztosítani kell a hazai társfinanszírozást.
Fenntarthatatlan az állam pénzügyi helyzete, amely immár elnyomja a magánszférát is – hangsúlyozta Járai Zsigmond jegybankelnök, aki rámutatott: a jelenlegi helyzet javításához azonnali intézkedésekre volna szükség, a 2006-os költségvetési törvényjavaslat ismeretében ugyanis az államháztartás helyzete jövőre gyors ütemben romlik tovább. Járai Zsigmond megállapította: az egyensúlyi problémákból nem az jelenti a kiutat, hogy egyes politikusok megpróbálják lebeszélni a lakosságot az euró mielőbbi bevezetéséről.
Az MNB prognózisa alapján a szakértők nem a nemzetközileg elfogadott, ESA 95 szerint számolnak, „ami nem könnyíti meg, hogy egy nyelven beszéljünk” – mondta tegnap a távirati irodának Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára.
| Ország | ERM II belépés dátuma | Teljesülő kritériumok száma |
| Csehország | – | 3 |
| Litvánia | 2004. jún. | 3 |
| Szlovénia | 2004. jún. | 3 |
| Észtország | 2004. jún. | 3 |
| Lettország | 2005. ápr. | 3 |
| Málta | 2005. ápr. | 2 |
| Szlovákia | – | 2 |
| Lengyelország | – | 2 |
| Ciprus | 2005. ápr. | 1 |
| Magyarország | – | 0* |
| * Nyugdíjkorrekció nélkül | ||
| Forrás: Eurostat és New Cronos 2005. őszi fiskális notifikációk |
