Ki felel a fővárosi metrókudarcért?

Legkorábban 2006 nyarán kezdődhet meg a négyes metró alagútfúrása annak ellenére, hogy júniusban még a főváros vezetői őszre ígérték az első kapavágást – értesült lapunk. Demszky Gábor főpolgármester – aki három és fél év után még ma is a Fideszt és az Orbán-kormányt teszi felelőssé a metróépítés kudarcáért – a Medgyessy-kormány idején többször hangoztatta: Ha ebben a ciklusban nem kezdődik meg a négyes metró építése, a szocialisták elveszítik a következő választásokat.

2005. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a végső tárgyalási szakaszban tart a négyes metró alagútfúrási tenderének a tárgyalása, s hamarosan eredményhirdetés várható, a majdani szerződés alapján legkorábban a jövő év közepén indulhatnak meg a tényleges munkák – közölte lapunkkal Gulyás László, a BKV Rt. DBR Metró projektigazgatója. Hozzátette: a csaknem 300 milliárd forintos beruházás összesen tizenkét nemzetközi közbeszerzési pályázata közül a Tétényi úti és a Bocskai úti metróállomások szerkezetépítésére kiírt pályázatnál az ajánlatokat értékelik, a Fővám tér és a Kálvin tér megállóknál az előminősítési értékelés zajlik, a Rákóczi téri, a Népszínház utcai, illetve a keleti pályaudvari állomások munkáira pedig a közeljövőben hirdetik meg a tendert.
– A metrókocsik beszerzési pályázatát ugyan felfüggesztette a közbeszerzési döntőbizottság, azonban ez nem befolyásolja a beruházás menetét – véli Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes, aki szerint a pályázatok körüli botrányok egy piacgazdaságban természetesek.
Ismert, a metróberuházás 300 millió forintos kommunikációs tendere körül politikai botrány robbant ki. Legutóbb a járműbeszerzési pályázat szabályosságát vonta kétségbe egy pályázó, s az ügyben vizsgálatot kezdeményezett a fővárosi városüzemeltetési bizottság is.
Deák András (Fidesz–MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke felháborítónak tartja, hogy a balliberális városvezetés tudatosan kizárta az ellenzéket a pályázatok ellenőrzéséből. – A bizottság által elbírált tenderek alig öt százalékát támadják meg az érintettek, nem igaz tehát, hogy törvényszerűek lennének a közbeszerzési botrányok – húzta alá Deák András.
A négyes metró kudarctörténetében annyi már bizonyos, hogy Demszky Gábor főpolgármester ígéreteivel ellentétben egyetlenegy centiméter alagút sem épülhet meg ebben a ciklusban annak ellenére, hogy a városvezetés szerint a beruházás már a Móricz Zsigmond körtéri aluljáró kialakításával vagy a Keleti pályaudvarnál, a kettes metró új kijárata építési munkálatainak tavaszi megkezdésével tulajdonképpen elindult.
„Ha igent mondtok a metróra, akkor meg fognak benneteket választani, ha nemet mondtok rá, akkor garantálom, hogy elveszítitek a legközelebbi parlamenti választást” – mondta a főpolgármester Medgyessy Péternek 2003 márciusában. Rá egy évre ugyancsak figyelmeztette az akkori miniszterelnököt: „Ha a szocialista párt elveszíti a fővárost, akkor elveszíti az országot is.”
A DBR Metró Projektigazgatóság honlapján található adatok szerint a négyes metró építésének lehetősége eredetileg 1972-ben a fővárosi tanács közlekedésfejlesztési tervében jelent meg először. A rendszerváltozás után 1992-ben született konkrét fővárosi közgyűlési döntés, akkor még a Dél-Buda–Rákospalota vonal kiépítéséről. A fővárosi képviselők négy év múlva, 1996-ban határoztak a metró nyomvonaláról, már Rákospalota nélkül. Megelőzően a Horn-kormány nem támogatta, hogy a beruházás az orosz államadósság lebontásáért cserében készüljön el. Az akkori MSZP– SZDSZ-es kormány utolsó napjaiban Medgyessy Péter pénzügyminiszterként megállapodást írt alá Demszky Gábor főpolgármesterrel a metróberuházás hoszszú távú finanszírozásáról. Fél évvel később a költségvetési felhatalmazás nélküli szerződést az Orbán-kormány felbontotta, az ügyben a főváros által indított perben végül a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az állam csak a költségvetésben jóváhagyott mértékig vállalhat kötelezettséget.
Demszky Gábor a mai napig az Orbán-kormányt teszi felelőssé azért, hogy még mindig nem épül a négyes metró. A Medgyessy-kormány 2002-es hatalomra jutása után gyors segítséget ígért, ám csak több mint egy év múlva döntöttek a metróépítés támogatásáról, míg a Gyurcsány-kormány előterjesztésére szintén majdnem egy évet kellett várni.



Döntések, bejelentések, ígéretek. A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány, illetve a főpolgármester az elmúlt három és fél évben többször is bejelentette a négyes metró beruházásának megkezdését.
2002. június 26. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Demszky Gábor főpolgármester bejelentette: a Bosnyák térig meghosszabbítják a 4-es metró nyomvonalát.
2002. november 14. Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a kabinet a tavaszi ülésszakon benyújtja a 4-es metró megépítéséről szóló törvényjavaslatot, és az év második felében megindul a munka.
2003. május 14. A kormányszóvivő tudatja: igen a 4-es metróra. Demszky Gábor közölte, ha jövőre kiírják az új metrótendert, akkor négy-öt év múlva készülhet el a beruházás.
2003. június 23. Az Országgyűlés elfogadta a metrótörvényt, amelyben az Etele tér és a Keleti pályaudvar közötti szakasz megépítését támogatta.
2003. december 19. László Csaba pénzügyminiszter és Demszky Gábor megállapodást kötött a metróépítés finanszírozásáról.
2003. december 22. Szándéknyilatkozatot írt alá Medgyessy Péter és Demszky Gábor a 4-es metró építéséről.
2004. január 14. Kormánydöntés a 4-es metróról.
2004. január 19. Szerződéskötés az állam és a főváros között.
2004. május 26. Kormánydöntés a 4-es metró továbbépítéséről a Bosnyák térig.
2005. június 1. Kormánydöntés az együtemű metróépítésről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.