Koszovó a terítéken

Miközben a belgrádi parlamentben zajlott a vita a kormány által beterjesztett Koszovó-határozatról, s a felszólaló képviselők egymást lelkesítették, hogy nem adják Koszovót, pontosabban függetlenséget neki, délután Pristinába érkezett Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkárnak a koszovói tárgyalásokat irányító különképviselője. Tegnap az UNMIK képviselőivel – így Soren Jessen-Petersen főadminisztrátorral – tanácskozott, hogy ma hivatalosan is megkezdődjön a hónapokra tervezett tárgyalássorozat, amely végén meghatározzák Koszovó státusát. Megbeszéléseit követően tájékozódó látogatását folytatva sorra veszi a térség többi központját: Belgrádot, Podgoricát, Szkopjét és Tiranát.
Egy percig sem volt kétséges, hogy milyen álláspontra jut a szerb képviselőház Koszovó kérdésében, ám a vita időnként a milosevicsi időket idézte. Kostunica szerb kormányfő szerint Szerbia most nem saját érdekeit, hanem azokat az elveket védi, amelyen a nemzetközi rendszer nyugszik. A megoldást Szerbia-Montenegró szuverenitásában és az albánság széles körű autonómiájában látja. Ez a lényege a határozatnak is. Ivica Dacsics szocialista képviselő a parlament előtt vetette fel a boszniai Szerb Köztársaság Szerbiához csatolásának kérdését az esetben, ha Koszovó kiválik. Erre szerinte erkölcsi joga van Szerbiának, ha Koszovó esetében eltérnének az elvtől. Tomiszlav Nikolics radikális vezető élesebb hangú határozatot szeretett volna, s nem tartja jónak, hogy a tárgyalódelegáció tagja lesz Borisz Tadics szerb elnök. Miroljub Labusz kormányfőhelyettes szerb–albán történelmi megbékélést szorgalmazott Koszovó státusa kapcsán.
A forrófejűeket – mind a szerbeket, mind az albánokat – biztosan lehűti majd a NATO-ból érkező figyelmeztetés, hogy nem folyamodhatnak erőszakhoz. Pedig mindkét oldalon vannak olyan erők, amelyek – demokratikus elvekre hivatkozva – nem is burkoltan utalnak erre a lehetőségre. Jessen-Petersen UNMIK-vezető pedig arra figyelmeztetett, hogy referendumokkal nem rendezhető Koszovó sorsa.