Szilárdan álljatok ellen! Nem vagytok egyedül, egész Itália veletek van! – ezekkel a szavakkal próbált lelket önteni a gyászolókba Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő Francesco Fortugno orvosprofeszszor-politikus temetésén. A köztiszteletben álló tartományi vezető halála az utolsó csepp volt a pohárban a helyi maffia szorításában élő megfélemlített lakosság számára. A temetés után lezajlott demonstrációkon egyetemi hallgatók vezetésével fiatalok ezrei tüntettek a bűnszövetkezetek hatalma és a hallgatás ősi íratlan törvénye (omerta) ellen, amely gúzsba köti a „megátkozott és szenvedő régiót”.
A szellem kiszabadult a palackból. Elsőként a maffiaellenes központnak dolgozó Vincenzo Macre vizsgálóbíró törte meg a csendet, amikor a Corriere della Serának adott interjújában kijelentette, hogy a tartományban az állam helyett a maffiavezéreké a hatalom, és a terrorizált lakosoknak két választásuk van: vagy tűrnek, vagy az életüket kockáztatják. A kilátástalan harcokba belefásult vizsgálóbíró szerint a szicíliai maffiával ellentétben a calabriai bűnszövetkezetek nemhogy visszavonultak volna, hanem egyre nagyobb a befolyásuk.
A nyomozást napról napra figyelemmel kísérő olaszokat egyre több napvilágra kerülő bizonyíték sokkolja: a klánvezérek lehallgatott mobiltelefonján több hívást is rögzítettek a megölt Fortugnótól; az összes beszélgetés mindössze egy-két percig tartott. Nem sokkal a haláleset után pedig pisztolygolyókat tartalmazó levelet kapott a nyomozást vezető vizsgálóbíró, aki már több rettegett maffiózót rács mögé juttatott.
Az olasz csizma orrán elhelyezkedő Calabriában aktív bűnszövetkezet kegyetlenségben és kérlelhetetlenségben is túlszárnyalja a szicíliai Cosa Nostrát vagy a szardíniai maffiát, de még a pugliai Sacra Coronita klánokat is. Történetük még az országot egyesítő Garibaldi előtti időkig nyúlik vissza, a korabeli leírásokban „briganti” néven szereplő bűnözők mai megfelelői a drog- és fegyvercsempészettel, prostitúcióval és védelmi pénzek zsarolásával foglalkozó klánok.
A maffia által elkövetett legtöbb gyilkosság felderítetlen marad, a vezetőket pedig hiába ítélik el távollétükben, többségük évekig bujkál az erdőkben kialakított rejtekhelyeken. Nemritkák a fogva tartott vezérek utasítására végrehajtott gyilkosságok sem.
A megoldatlan leszámolások számát gyarapítja az elhíresült Calvi-ügy is, amely több mint 23 éve áll a rejtélyek almanachjában. A befolyásos milánói bankárt, Roberto Calvit is vélhetően a maffia tette el láb alól, valószínűleg azért, mert nem jól fialtatta a piszkos ügyletekből felhalmozódott pénzeket. A bankárt 1982 júniusában még kihívták Londonba egy „utolsó vacsorára”, ahol véglegesen döntöttek sorsáról: másnap az egyik híd alatt, felakasztva találták meg. Az ügy aktáit most újra elővették, és októberben új tárgyalássorozat kezdődött a római bíróságon.

Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője