Ha nem téved a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a világ energiaéhsége megállíthatatlan tempóban növekszik tovább az előttünk álló huszonöt évben. A szervezet nemrégiben megjelent elemzésében egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, amely szerint bolygónk teljes energiafelhasználása 2030-ra eléri majd a jelenlegi másfélszeresét, ami 1,6 százalékos fogyasztásbővülést jelent minden egyes esztendőben.
A teljes rendszeren belül még ennél is gyorsabban, 2,1 százalékkal emelkedik majd a földgázfogyasztás, köszönhetően a földgáztüzelésű áramtermelő erőművek gyors térnyerésének. Ha az össz-energiaigényt kőolaj-egyenértéken számoljuk, akkor 2030-ban a globális fogyasztás eléri majd a 16,3 milliárd tonnát. Ez 5,5 milliárd tonnával haladja meg a jelenlegi éves fogyasztást.
Meglehetősen gyakran szóba kerül manapság, hogy a világ egyfajta energetikai megújulás kapujába érkezett, vagyis a hagyományos energiahordozók helyét az alternatívnak nevezett megújuló források veszik át. Nos, az IEA prognózisa alapján nem úgy tűnik, hogy ez a folyamat globális dimenzióban szemlélve robbanásszerű lendületet kapna. Az ügynökség arra számít, hogy az energiatöbblet több mint hatvan százalékát a kőolaj és a földgáz teszi majd ki. A jelentésről összefoglalót készítő energiainfo.hu szakportál kiemeli, hogy a kőolajigény bővülésének kétharmadát a közlekedési célú felhasználás adja; a teljes kereslet már 2010-re napi 92 millió hordóra emelkedik, 2030-ra pedig eléri a 115 millió hordós szintet. Az áramtermelésben a földgáz tíz éven belül leszorítja a dobogó második fokáról a szenet, annak ellenére, hogy főleg India és Kína fejlődése miatt a szénfelhasználás is emelkedik majd. Az IEA várakozásai szerint a nukleáris energia részaránya enyhén csökken világviszonylatban, a vízenergia szerepe nagyjából változatlan marad.
A fejlődő és a fejlett államok közötti erőkülönbséget jól érzékelteti, hogy a klasszikus ipari államok klímavédelmi törekvései ellenére az energiaügynökség a biomassza-alapú energiatermelés részarányának visszaesését jósolja 2030-ra. A megújuló forrásokból termelt energia mennyisége folyamatosan nő ugyan, ám részaránya húsz év múlva is csak két százalék körül alakul majd. Az IEA szakemberei nem számítanak arra, hogy a jelenlegi magas kőolajárak tartósan fennmaradnak, sőt erőteljes áresés várható. A jelenlegi hatvan dollár körüli hordónkénti ár az új kitermelőhelyek és finomítók munkába állítása után már 2010-re 35 dolláros szintre eshet vissza, és bár ezután a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az ár újra emelkedni fog, a közelmúlt árcsúcsai nem ismétlődnek majd meg.
Persze ehhez az is kell, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – erre a két térségre kiemelten koncentrál az összefoglaló – ne robbanjon ki váratlan politikai vagy gazdasági krízis. A világ foszszilisenergia-tartalékainak zöme, vagyis a legtöbb még kiaknázatlan kőolaj és földgáz ezen a két területen található. Megfelelő mennyiségű befektetéssel a következő huszonöt évben elegendő energiahordozót tudnak a térség országai exportálni a növekvő kereslet kielégítésére. Ezzel kapcsolatban az energiainfo.hu összefoglalója szerint Szaúd-Arábia marad a vezető olajszállító, a leggyorsabb növekedési ütem azonban Irakban várható. Összességében Közel-Kelet és Észak-Afrika részesedése a világ kőolajtermeléséből a 2004-es 35 százalékról 44 százalékra emelkedhet 2030-ra. Legnagyobb mértékben Líbia, az Egyesült Arab Emirátus, Kuvait és Irak kitermelése nő majd.
origo.hu
Akár öt év börtönt is kaphat Magyar Péter, ha beigazolódik a bennfentes kereskedés gyanúja
