A rendszerváltozást követő négy alkalom közül három ízben már decemberben kitűzte az államfő az országgyűlési választásokat, s csak egyszer döntött erről februárban. Göncz Árpád 1994. február 4-én határozott a május 8-i és 29-i időpontról. A szavazás dátumát – az alkotmány szerint – a köztársasági elnöknek legalább 72 nappal az első forduló előtt meg kell jelölnie. Szili Katalin házelnök csütörtökön egyeztet Sólyom Lászlóval a tavaszi ülésszak menetrendjéről. A még elvégzendő feladatokat csak úgy tervezheti meg a parlament, ha ismert, mikor lesz a következő választás.
A voksolás 1990-ben március 25-én és április 8-án, 1998-ban május 10-én és 24-én, 2002-ben április 7-én és 21-én volt. Most várhatóan az április 9-i és a május 7-i időpont közül választ az államfő, amikor az első forduló dátumát meghatározza. Mindkettő vasárnapra esik és nincs közel olyan ünnephez, amely kizárhatná a voksolást.
Az előkészületekhez tartozik, hogy a belügyminiszternek kezdeményeznie kell: a parlament válaszsza meg az Országos Választási Bizottságot (OVB). Lamperth Mónika sajtóirodája egyelőre nem tudott felelni arra, eldöntötte-e már a tárca vezetője, ki az az öt szakember, akik megválasztását javasolni fogja. Az OVB megalakítására egyébként a voksolás kitűzése után, de a szavazás első fordulója előtt 51 nappal sort kell keríteni. Legutóbb, 2002-ben már decemberben határoztak az OVB tagjairól. A bizottságba a pártok tagokat delegálnak.
A Fővárosi Közgyűlésnek, illetve a megyei közgyűléseknek dönteniük kell a 176 egyéni országgyűlési választókerület, s a 19 megye, illetve a főváros választási bizottságainak 3-3 tagjáról. A választási irodák és az Országos Választási Iroda munkatársai köztisztviselők – megbízatásuk határozatlan időre szól.
origo.hu
Szijjártó Péter az Origónak: Az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson
