Mórahalom polgári többségű képviselő-testülete fontos feladatának tartotta, hogy az egész kistérséget kiszolgáló egészségügyi alapellátást és szakellátást hozzon létre, amely Szegedtől teljesen függetlenül tud működni. Ennek oka egyéb praktikus szempontok mellett az volt, hogy csökkentse az itt élők kiszolgáltatottságát, ami a szegedi egészségügy esetleges privatizációja kapcsán igencsak aktuálissá válhat. A mórahalmi és térségi önkormányzatok ugyanis egyetértettek abban, hogy az egészségügynek az ő kezelésükben kell maradnia, s nem szabad azt profitorientált magánbefektetőknek kiszolgáltatni. A kistérségi vezetők stratégiai döntését nemcsak az itt élők, de sok szegedi is „díjazza”: az egészségügyi szolgáltatásokat végző közhasznú társaság eddig 60 ezer saját beteget regisztrált, ez a szám megközelíti a mórahalmi kistérségben élők háromszorosát. A többség tehát a tágabb környékről, mindenekelőtt a megyeszékhelyről átjárva veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. S több részterületen valóban Szeged előtt jár a két központi orvosi ügyeletet is fenntartó Mórahalom és vidéke: vérvétel esetén kevesebb mint 24 óra alatt elkészül a laboreredmény, ami gyorsabb, mint bármely szegedi szolgáltatónál, s például számos olyan védőoltás jár ingyenesen az itt élőknek, amelyért a környező térségekben fizetni kell. Az egészségügyi ágazatra való odafigyelést jól mutatja, hogy mostanra a kistérség valamennyi települése megkapta a szaktárcától az Egészségbarát település címet. De az egészségügy mögött nem szorul háttérbe a szociális gondoskodás sem: a kistérség közösen szervezi a jelzőrendszeres idősellátást, amely jelenleg 200 nyugdíjasnak nyújt pótolhatatlan segítséget. Ezen felül tanyagondnoki rendszert is sikerült kiépíteni: a tanyán élő idős, illetve beteg embereket ötven, kismotoron közlekedő tanyafelelős látja el, az ő fizetésükről és képzésükről is gondoskodnak önkormányzati és kistérségi szinten. A tanyagondnoki rendszer a tanyán élő ötezer ember szociális ellátásának színvonalát emeli. A program országszerte olyannyira kedvező visszhangra talált, hogy a szociális törvény megalkotásakor is felhasználták a modellértékű kísérlet tapasztalatait.
Mórahalom oktatási centrum is: itt van a központja a 23 iskolát tömörítő homokháti iskolaszövetségnek. Sőt az ország mintegy harminc térségében működő iskolaszövetségek országos központja szintén itt található, aminek következtében rendszeres pedagógiai szakmai továbbképzések, konferenciák színhelye is a település.
A közbiztonság a magyar városok átlagánál jóval kedvezőbb a településen a statisztikák szerint, ami tudatos munka eredménye: a megyei rendőr-főkapitánysággal együttműködve tanyasi bűnmegelőzési programot indított az önkormányzat, s a munkát kistérségi bűnmegelőzési referens is segíti.
A Homokhát fejlődésének kulcsa a gazdaság és az idegenforgalom, amely a kedvezőtlen feltételek (Csongrád megye gazdasági mélyrepülése, a szerb határ közelsége, a csak decemberre megépülő autópálya) ellenére is számottevő eredményeket tud felmutatni. Térségi innovációs központot tartanak fenn Mórahalmon, tudományos szabadalmakat vásárolnak, gazdasági struktúraalakítási programot valósítanak meg, és számos ágazati fejlesztési tervet tető alá hoznak az élelmiszeripartól az energetikán át a környezetvédelemig. A szerb határnak – amely egyben az EU külső határa – a közelségét is előnyükre fordítják: határ menti gazdaságfejlesztő centrumot is létesítettek. Mivel részben falusi, részben tanyasi térségről van szó, a gazdaság alapját az agrárium képezi, itt működik az ország legjelentősebb, önkéntes alapon szerveződő termelésértékesítési szövetkezete. Jövőre egy belga húsipari cég kétszáz főt foglalkoztató beruházást is megvalósít Mórahalmon.
Az idegenforgalom fejlesztését két kistérségi Tourinform-iroda koordinálja. Ezek összefogják a szállásadókat, és segítik az idegenforgalom fejlődését a tanyasi vendégfogadástól és ökoturizmustól a termálturizmusig. A termál- és gyógycentrum fejlesztésére az utóbbi néhány évben csaknem háromnegyed milliárd forintot fordítottak, nagyobbik hányadát pályázati forrásból, kisebb részét önerőből. De megérte, 2005-ben százharmincezer fürdővendéget fogadott Mórahalom, és ezzel Szeged után a második helyet foglalja el Csongrád megyében. Ugyanez a helyzet az idegenforgalmi adóbevétel tekintetében is. A fürdőkomplexum megléte a munkahelyteremtésre is ösztönzőleg hat, és nem csak a szezontól függően itt foglalkoztatott többtucatnyi ember okán, hiszen a fürdő- és gyógyturizmus miatt ide érkező tízezrek részben magánházakban szállnak meg, és igénybe veszik a kisváros más szolgáltatásait is. A fürdő köré települt ágazatokban további új munkahelyek létesítésére is számítanak Mórahalmon: a fürdő épületében a fodrásztól a masszőrig számos kisvállalkozó jut biztos megélhetéshez. De emellett is folyamatos a fejlődés, a pezsgés a kisvárosban. Így a jövő terve a félmilliárd forintos e-közigazgatás kiépítése, egy kézművesoktató ház létrehozása vagy a Schengen-program keretében egy kihelyezett határőrizeti hely létesítése.

Magyar Péter néppárti képviselőtársa beismerte, hogy a Tisza Párt határozottan Ukrajna-párti