Ez év november elsejétől megváltozott a foglalkoztatási törvény. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szerint a változtatások célja, hogy aktív álláskeresésre ösztönözzön. Ezért e hónap elejétől a munkanélkülieknek álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi kirendeltséggel, amelyben rögzítik, hogy az álláskereső mit tesz elhelyezkedése érdekében, hogyan próbál munkához jutni. Álláskeresésének eredményeiről meghatározott időnként be kell számolnia a munkaügyi központnak. A hatóság ugyanakkor továbbra is csak az eddigi munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal várja az álláskeresőket, a rendszer bevezetéséhez nem rendeltek új forrásokat. Kellemetlenül érinthetik a munkanélkülieket a juttatásokban bekövetkezett változtatások, ugyanis a munkanélküli-segélyt nemcsak átkeresztelték álláskeresési járadékra, hanem annak folyósítását több szakaszra tagolták. Az első szakaszban – amely legfeljebb három hónapig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének a 60 százalékát, de legfeljebb a minimálbér 120 százalékát kaphatja, alsó határa pedig a minimálbér 60 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a járadék alsó határa 34 200 forint, a felső pedig maximum 68 400 forint. A folyósítás második szakaszában – hat hónapig – ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százalékára változik. Annak az álláskeresőnek, akinek nincs elegendő munkaviszonya ahhoz, hogy járadékra jogosulttá váljon, legalább 200 nap munkaviszonyban töltött idő után álláskeresési segély állapítható meg. Ennek összege a minimálbér 40 százaléka, ami ebben az esztendőben 22 800 forint. Álláskeresési segélyt állapítanak meg annak is, aki a három plusz kilenc hónapos járadékos időtartam kimerítését követően sem tudott elhelyezkedni, valamint az idősebb, nyugdíj előtt álló álláskeresőknek. Az új rendszer főként a hosszabb munkaidővel és magasabb bérrel rendelkezőknek kedvez, ám ők is pórul járhatnak, ha három hónapon belül nem tudnak elhelyezkedni.
A rendszer bevezetése előtti napokban a Munkástanácsok Országos Szövetsége által megkérdezett munkaügyi hivatalok vezetői inkább kedvezőtlennek ítélték a változtatásokat – közölte Palkovics Imre, a szövetség elnöke. Elmondta: a probléma nem azzal van, hogy munkahelykeresésre akarja ösztönözni az állástalanokat, hanem azzal: nincs elég munkahely. Ezért a hivatalok hiába vállaltatják el a munkanélkülivel azt, hogy talál magának állást, hiszen ezzel csak azt érik el, hogy a munkanélkülire hárítják az álláskeresés feladatát. Vagyis az állam úgy hajszolja bele az új rendszerbe a munkanélkülieket, hogy nem teremt nekik kellő betölthető munkahelyet. Az új rendszer nem fogja elérni pozitív hatását – fejtette ki Palkovics. Hozzátette: emellett a kapkodó döntéshozatal miatt a hivatalok a módosítások hatálybalépésekor egyáltalán nem lehettek felkészülve azok végrehajtására, ugyanis akkor még nem született meg az a kormányrendelet, amely szabályozza a szerződéskötési eljárási rendet.
Jobb a helyzet Nyugaton. Az EU statisztikai hivatalának jelentése alapján az euróövezetben, vagyis Nyugat-Európában a munkanélküliség szezonális kiigazítással 8,4 százalékos volt szeptemberben az augusztusi 8,5 százalék és a júliusi ugyancsak 8,5 százalék után. Elemzők átlagosan 8,6 százalékra számítottak szeptemberre. Azt, hogy csökken a munkanélküliség, nemcsak az adatok jelzik, hanem a trendet erősíti: az említett a legjobb arány 2002 vége óta. (Sz. Cs.)
