Mentsék meg a lovassportot, ne zárják be a lovardát! – kérik az illetékesektől a nagy múltú pasaréti Hidász utcai létesítmény használói, akik között óvodás gyermekek, tizenéves lányok és fiúk, édesapák és édesanyák is vannak. – Generációk nőttek itt fel, innen indult Balczó András háromszoros, Török Ferenc kétszeres, Móna István egyszeres olimpiai bajnokunk – mutatott a fővárosi védettség alatt álló csarnokra, a kiszolgáló épületekre és az akadálypályára Szabó Miklós, aki a múlt héten demonstrációt szervezett az „Összefogás a Honvéd Lovarda Fennmaradásáért” baráti kör nevében.
A lovarda használói egy kiragasztott közleményből, november közepén tudták meg, hogy december 31-ével bezárják – az állami tulajdonú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő – a héthektáros gyakorlóterüket. Az üzemeltető, a HM Recreativ Kht. az érintettekkel a mai napig nem tárgyalt.
– Hatvanhét ló elhelyezése szinte lehetetlen – véli Ament András, aki – mint mondta – itt nőtt fel. Szerinte a sport, az állatok szeretete miatt jár ide csaknem kétszáz sportoló, közöttük az egészen kicsik is, akik pónilovakkal kezdik a köröket.
Ament András november 19-én az ügyben levelet írt Schadl Jánosnak, az üzemeltető társaság vezetőjének, de a mai napig nem kapott választ kérdéseire. A HM Recreativ Kht.-nál azt közölték lapunkkal, hogy az ügyben ők nem nyilatkozhatnak, forduljunk a minisztériumhoz.
Bocskai István, a HM sajtószóvivője megkeresésünkre elektronikus levélben közölte: a lovarda megszüntetését valóban tervezi a honvédelmi tárca, ez a tevékenység szervesen nem illeszkedik a honvédelem profiljába. A honvédség ilyen jellegű, csekély mértékű kiképzési feladatainak ellátására más helyszínen van lehetőség. A lovardában lévő lovak elhelyezésére pedig más megfelelő létesítmény szolgál. Mivel a fenti válasz egyetlen konkrétumot sem tartalmaz, írásban újra feltettük kérdéseinket, amelyekre a következő e-mail érkezett: „Az állami tulajdonú, HM-vagyonkezelésű objektum további hasznosításáról még nem született döntés, de mindenképpen az a cél, hogy ez honvédelmi érdeket szolgáljon a későbbiekben.”
Az érintettek attól tartanak, hogy lakópark épülne ide, s egy befektetőnek fáj a foga az értékes ingatlanra. Szabó Miklós a múlt pénteki demonstráción megjelent Horváth Csaba (MSZP) II. kerületi polgármesternek petíciót adott át, a lovarda megmentését kérve. Horváth Csaba elmondta: a kerületi képviselő-testület tavasszal szabályozási tervet fogadott el a területre, s az nem változtatta meg a sport célú ingatlan övezeti besorolását. A polgármester megígérte, felveszi a kapcsolatot a tárcával, hogy hosszabbítsák meg a bezárás határidejét, a tiltakozóknak pedig azt javasolta: hozzanak létre egy alapítványt, amely – a honvédségi információk alapján évi százmillió forintos fenntartású – a lovarda működését finanszírozná.
A lovarda fennmaradásáért tiltakozó nyilatkozatot aláírták a Hidász utcából indult olimpiai bajnokok, más neves sportolók, edzők, lovas szakemberek és Ráday Mihály Kossuth-díjas városvédő, aki egy korábbi televíziós műsorában már felhívta a figyelmet az itt található építészeti érték megóvására. Hadházy Aba, a Főpolgármesteri Hivatal települési értékvédelmi ügyosztályának illetékese aláhúzta: a fővárosi védettségű épületekre nem adható ki bontási engedély.
Kormánybiztos van, program nincs. Megválik alkalmazottainak egy részétől, és lóállományát is csökkenti a Nemzeti Lovarda, miután a tulajdonos, vagyis a földművelésügyi minisztérium több mint húsz százalékkal kevesebb pénzt ad a létesítmény fenntartására. Prutkay Zoltán, a Nemzeti Lovarda vezetője elmondta, még nem kapott írásbeli tájékoztatást a lovarda vagyonkezelőjétől, a földművelésügyi tárcától, hogy mennyivel kapnak kevesebb pénzt jövőre, azonban úgy értesült, hogy több mint húszszázalékos lesz a lefaragás. – Ilyen mértékű forrásmegvonás esetén kénytelenek leszünk csökkenteni a lóállományt, és több dolgozónkat el kell bocsátanunk – fogalmazott Prutkay Zoltán. Hozzátette: immár az is bizonyos, hogy az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) megvonja a lovardától 11 millió forintos támogatását, amelyet részben az OMMI tulajdonában lévő lovak tartására fordítottak; ezért az ötven állat egy részétől hamarosan megválnak.
– Soha ilyen mély válságban nem volt még a hazai lovas szakma – jelentette ki lapunknak Farkas Sándor, a Magyar Lovas Szövetség elnöke, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is. Elmondta, nagyon sajnálja, hogy a magyar lótenyésztés és lovassport egyik fontos bázisa, a Honvéd Lovarda semmivé lesz, és ezzel megszűnik több száz ember kulturált sportolási lehetősége. Farkas Sándor ugyanakkor rámutatott, nem egyedi és elszigetelt jelenséggel állunk szemben, hiszen a Honvéd Lovarda megszüntetése után a fővárosban egyedül állami kezelésben maradó Nemzeti Lovarda költségvetését jövőre több mint húsz százalékkal megkurtítja az állam. Az sem jelent vigaszt a lovas társadalomnak, hogy a kormányzat nem csupán a ló-, hanem a többi állattenyésztő szervezet támogatását is megnyirbálja – tette hozzá a lovas szövetség vezetője. Februárban „a Nemzeti Lovas Program kidolgozásának és végrehajtásának koordinálására” kormánybiztossá nevezték ki Csontos Jánost (MSZP), de ezt leszámítva más nem történt az ügyben. Farkas Sándor szerint a Nemzeti Lovas Program beindításához mintegy félmilliárd forintra lett volna szükség, de az idei költségvetés tervezetébe ennek csupán tizedrésze, ötvenmillió forint került bele, és tudomása szerint ezt sem fizették ki. Ráadásul a program megalkotására hivatott eseti bizottságot annak elnöke, Csontos János tavaly november óta össze sem hívta. Szerettük volna megkérdezni a szocialista politikust, miért nem hívta össze egy esztendeje a bizottságot, miért futott zátonyra a program megalkotása, illetve kormánybiztosként eddig milyen teljesítményt tud felmutatni, de Csontos János nem ért rá válaszolni.
