Globális veszélyforrás a környezetszennyezés, amely ellen az államnak a leghatározottabban, a büntetőjogi szankciók szigorításával is fel kell lépnie – jelentette ki Polt Péter legfőbb ügyész a Jogi felelősség a környezetért című konferencián.
Megújítanák a joganyagot
A múlt hét végén Sólyom László köztársasági elnök fővédnökségével megtartott tanácskozáson az ügyészség vezetője kifejtette: ezen a területen a jogi személy, a szervezetek, a vállalkozások büntetőjogi felelőssége is megállapítható, s környezetünk megóvása a jelenleginél súlyosabb és elrettentőbb büntetéseket indokol a természetkárosítókkal szemben. Az év első felében négyszázötven feljelentés érkezett a hatóságokhoz környezetvédelmi ügyben. Az ilyen jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása azonban igen nehéz és bonyolult feladat. Polt szerint ezért az államigazgatási információs bázisokat össze kell kapcsolni, és meg kell fordítani az eljárásokban a bizonyítási kötelezettséget, azaz a perbe hívott személynek vagy cégnek kellene igazolnia, hogy mindenben az előírásoknak megfelelően járt el. A legfőbb ügyész felvetette: olyan jelentős társadalmi ügy lett a környezetszennyezés, hogy sürgetővé vált az önálló környezetvédelmi büntetőjog rendszerének kidolgozása. Az ítélkezési gyakorlat is a szigorítás irányát jelzi – közölte a konferencia résztvevőivel Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Környezetkárosítás és természetkárosítás miatt 1997 és 2003 között 507 jogerős határozatot hoztak a bíróságok az említett ügyekben. Az ítéletek döntő része pénzbüntetésről és végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésről szólt, de hétszer letöltendő börtönbüntetést is kiszabtak.
A statisztikai adatokból kiderül, hogy egyre több eljárás indul: 1997-ben huszonegyet kezdeményeztek, míg 2003-ban már száznegyvenötöt. A bíróságok felülvizsgálták korábbi döntésüket, és jogegységi határozat született arról, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek ma már ügyfélként vehetnek részt az államigazgatási eljárásokban, tehát megilletik őket mindazok a jogok, amelyek a magánembereket.
Nem olyan súlyos bűn?
Az ez év szeptemberében hazánk európai uniós tagsága miatt életbe lépett környezetvédelmi jogszabályváltozások hatása még nem mérhető, de a megelőzésben fontos szerepet kaphat majd például az az új rendelkezés, amely már a veszélyeztetésnél is megállapítja a jogi felelősséget.
Környezetszennyezéssel gyakran pótolhatatlan veszteség éri a társadalmat, a közvélemény azonban mégsem ítéli meg olyan negatívan az értékpusztítókat, mint a köztörvényes bűnözőket – mondta felszólalásában Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Jobb üzlet, mint a drog
Sokak szemében nem számít bűnnek például egy teherautónyi szemét leborítása az erdőben, holott a helyreállítás költségei valamenynyiünket terhelnek. Az elmúlt esztendőben 220 eljárás indult illegális szemétlerakás miatt. Az ilyen és ehhez hasonló tettek elkövetőivel szemben a miniszter szerint a zéró tolerancia elvét kell alkalmazni. Az illegális hulladékelhelyezők között megjelentek a szervezett bűnözők, akik az egykori olajszőkítők eszközeit, elrejtett tartályait használják fel. Ez nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a kábítószer-kereskedelem. A megszűnt vagy felszámolt cégek után keletkező veszélyes anyagok jogellenes eltakarítása új bűncselekményfajta, amelynek végzetes hatása sokszor csak évek múlva derül ki. A megelőzéshez nélkülözhetetlen a hatóságok együttműködése a környezetszennyező anyagokkal dolgozó üzemek, vállalkozások ellenőrzésében és elszámoltatásában – hangsúlyozta Persányi Miklós.
Hóbagoly a harisnyában. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága alá tartozó szervezetek 2000-ben 22, tavaly 265 természetkárosító bűncselekményt derítettek fel, idén október végéig pedig már 746-ot. Ezek zöme azoknak az olasz vadászoknak a számlájára írható, akik hazánkon keresztül akartak védett madarakat Itáliába csempészni. Rajtuk kívül is egyre többen foglalkoznak illegális hüllő- és szárnyasforgalmazással; a vámosok a közelmúltban hóbaglyokat találtak egy utazónál harisnyába csomagolva.
