A lucfenyő hazánkban nem őshonos fafaj, eredeti termőterülete a magas nedvességtartalmú, legalább ezer méter magas hegyvidék. Széles körű felhasználhatósága, erélyes növekedése miatt azonban hamar elterjedt az ipari forradalmat követően – magyarázta Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Rt. fahasználati és kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: a kedvezőtlen élőhelyi adottságok és az erdőtelepítési gyakorlat miatt kialakult elegyetlen, egykorú állományok a fát fogékonyabbá teszik a kártevőkkel szemben. Alsó-Szászországban, Ausztriában már évek óta küzdenek a problémával. Ott az egészségügyi kitermelés mellett azzal próbálják megfékezni a fertőzést, hogy még a bogarak tavaszi rajzása előtt elszállítják a fát az erdőből, a növényi maradványokat, gallyakat elégetik, és feromonos rovarcsapdákkal gyűjtik be a kártevőt. A magyar erdészeti hatóság is ezt a módszert alkalmazza és írja elő az erdőgazdálkodóknak.
Wisnovszky Károly, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) főigazgatója elmondta, ha a tulajdonos nem követi a számára előírt kötelezettségeket még felszólítást követően sem, az erdőtörvény felhatalmazása alapján az ÁESZ felszámolhatja a kártevőgócokat, és a költségeket a tulajdonosra terhelheti. A hatósági vezető hozzáfűzte: csak az ÁESZ által jóváhagyott erdőgazdálkodási terv birtokában végezhető el a kényszervágás. Ezért az időtényező nagyon fontos a védekezésben. Eddig negyvenhat erdőgazdálkodó nyújtott be tervet. Több helyen azonban rendezetlen, kezeletlen részeket találtak, ott a tulajdonosokat már felszólították a kárfelszámolásra. Az eddigi adatok alapján a magánerdők gazdálkodói jobb helyzetben vannak az állami erdészeteknél, az érintett megyékben a fertőzött erdők ugyanis javarészt természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy valamely nagyobb állami erdészeti részvénytársaság birtokában – tette hozzá.
Az ÁESZ összesített adatai alapján Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye erdeit érte kár, a legkiterjedtebb a pusztulás Vas megyében, itt a lucfenyves állománya eléri a hatezer hektárt, a veszélyeztetett élőfa-készlet pedig kétmillió köbmétert. A terület nagyobb része a Szombathelyi Erdészeti Rt. kezelésében lévő állami erdő. Ez évben a cég lucfenyő fakészletének mintegy tizenkét százalékát mérték fel elpusztult faanyagként.
Kutas Lajos, a Szombathelyi Erdészeti Rt. erdészeti igazgatója szerint a hirtelen jelentkező, sürgető intézkedések húsz százalékkal megemelték a termelési költséget, a károsodott faanyag pedig csak csökkent értéken talál gazdára.
Az erdészeti szakemberek arra kérik a magánerdő-tulajdonosokat, a kár észlelését követően azonnal jelentsék azt az erdészeti szolgálat illetékes megyei igazgatóságánál, hogy felmérjék a fertőzés mértékét, és a terv kidolgozását követően elkezdődhessen a kármentés.
A természetvédelem a felelős? Az Állami Erdészeti Szolgálat közleményének szerzői úgy vélik, a szú tömeges elszaporodását „nagyban segítette az a társadalmi nyomás, ami a túraútvonalak menti kellemes erdőkép kialakításához, illetve a védett erdők más típusú kezeléséhez vezetett. A megkívánt minél látványosabb, méretesebb erdők egyes területein teljes véghasználati tilalmat rendeltek el, így túlkorossá váltak ezek az erdők, ami az ellenálló képesség csökkenését, a betegségek iránti fogékonyságot eredményezte”.
Gulyás Levente, a WWF (Természetvédelmi Világalap) egyik igazgatója ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, már a fenyvesek telepítésekor lehetett tudni, hogy tömeges szúkárnak lesz kitéve a tájidegen erdő. Máthé László, a WWF erdészeti programvezetője pedig rámutatott: bár a túltartott állományok valóban fogékonyabbak a kártevőkkel szemben, a gyors terjedésért okolható maga a nem őshonos fafaj is, hazai élőhelye ugyanis egyre szárazabb; a luc hazánkban nem érzi jól magát.
origo.hu
Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
