Szú tizedeli Nyugat-Magyarország fenyveseit

Az ország nyugati szegletében riasztó méreteket öltött a szú okozta kár. A farontó bogarak miatt eddig több százezer köbméternyi fenyőerdőt kellett kitermelni, de hússzor ekkora faállományt veszélyeztet közvetlenül a rovar kártétele. Bár hazánkban a lucfenyőnek csak a nyugati határ menti megyékben van termőterülete, a mostani invázióval a fafaj teljes hazai előfordulása veszélybe került. Az erdőgazdákat tetemes kár éri, mert a kitermelt fát csak töredék áron értékesíthetik, a védekezés költségei pedig szintén a gazdálkodót sújtják.

Bohus Anita
2005. 11. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lucfenyő hazánkban nem őshonos fafaj, eredeti termőterülete a magas nedvességtartalmú, legalább ezer méter magas hegyvidék. Széles körű felhasználhatósága, erélyes növekedése miatt azonban hamar elterjedt az ipari forradalmat követően – magyarázta Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Rt. fahasználati és kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: a kedvezőtlen élőhelyi adottságok és az erdőtelepítési gyakorlat miatt kialakult elegyetlen, egykorú állományok a fát fogékonyabbá teszik a kártevőkkel szemben. Alsó-Szászországban, Ausztriában már évek óta küzdenek a problémával. Ott az egészségügyi kitermelés mellett azzal próbálják megfékezni a fertőzést, hogy még a bogarak tavaszi rajzása előtt elszállítják a fát az erdőből, a növényi maradványokat, gallyakat elégetik, és feromonos rovarcsapdákkal gyűjtik be a kártevőt. A magyar erdészeti hatóság is ezt a módszert alkalmazza és írja elő az erdőgazdálkodóknak.
Wisnovszky Károly, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) főigazgatója elmondta, ha a tulajdonos nem követi a számára előírt kötelezettségeket még felszólítást követően sem, az erdőtörvény felhatalmazása alapján az ÁESZ felszámolhatja a kártevőgócokat, és a költségeket a tulajdonosra terhelheti. A hatósági vezető hozzáfűzte: csak az ÁESZ által jóváhagyott erdőgazdálkodási terv birtokában végezhető el a kényszervágás. Ezért az időtényező nagyon fontos a védekezésben. Eddig negyvenhat erdőgazdálkodó nyújtott be tervet. Több helyen azonban rendezetlen, kezeletlen részeket találtak, ott a tulajdonosokat már felszólították a kárfelszámolásra. Az eddigi adatok alapján a magánerdők gazdálkodói jobb helyzetben vannak az állami erdészeteknél, az érintett megyékben a fertőzött erdők ugyanis javarészt természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy valamely nagyobb állami erdészeti részvénytársaság birtokában – tette hozzá.
Az ÁESZ összesített adatai alapján Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye erdeit érte kár, a legkiterjedtebb a pusztulás Vas megyében, itt a lucfenyves állománya eléri a hatezer hektárt, a veszélyeztetett élőfa-készlet pedig kétmillió köbmétert. A terület nagyobb része a Szombathelyi Erdészeti Rt. kezelésében lévő állami erdő. Ez évben a cég lucfenyő fakészletének mintegy tizenkét százalékát mérték fel elpusztult faanyagként.
Kutas Lajos, a Szombathelyi Erdészeti Rt. erdészeti igazgatója szerint a hirtelen jelentkező, sürgető intézkedések húsz százalékkal megemelték a termelési költséget, a károsodott faanyag pedig csak csökkent értéken talál gazdára.
Az erdészeti szakemberek arra kérik a magánerdő-tulajdonosokat, a kár észlelését követően azonnal jelentsék azt az erdészeti szolgálat illetékes megyei igazgatóságánál, hogy felmérjék a fertőzés mértékét, és a terv kidolgozását követően elkezdődhessen a kármentés.

A természetvédelem a felelős? Az Állami Erdészeti Szolgálat közleményének szerzői úgy vélik, a szú tömeges elszaporodását „nagyban segítette az a társadalmi nyomás, ami a túraútvonalak menti kellemes erdőkép kialakításához, illetve a védett erdők más típusú kezeléséhez vezetett. A megkívánt minél látványosabb, méretesebb erdők egyes területein teljes véghasználati tilalmat rendeltek el, így túlkorossá váltak ezek az erdők, ami az ellenálló képesség csökkenését, a betegségek iránti fogékonyságot eredményezte”.
Gulyás Levente, a WWF (Természetvédelmi Világalap) egyik igazgatója ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, már a fenyvesek telepítésekor lehetett tudni, hogy tömeges szúkárnak lesz kitéve a tájidegen erdő. Máthé László, a WWF erdészeti programvezetője pedig rámutatott: bár a túltartott állományok valóban fogékonyabbak a kártevőkkel szemben, a gyors terjedésért okolható maga a nem őshonos fafaj is, hazai élőhelye ugyanis egyre szárazabb; a luc hazánkban nem érzi jól magát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.