Tanácskozásukon minden más témát háttérbe szorít Koszovó státusának kérdése. Viktor Jegorevics Mizin, a moszkvai Stratégiai Értékelések Intézetének igazgatóhelyettese szerint sokan gondolják úgy még Oroszországban is, hogy Koszovó vesztett csata a szerbek számára. Elsősorban a nyugatiak nyomása miatt, ám szerinte e látogatás fontos kockája lehet annak a mozaiknak, amelyet Kreml új, agresszívabb és függetlenebb külpolitikai doktrínának nevez. Koszovó pedig jó alkalom arra, hogy ezt az európaiaktól és Washingtontól független álláspontot be is mutassa. Ilyen szempontból nézve Tadics látogatása Belgrádnak igen gyümölcsöző lehet, véli az elemző.
Bármilyen státust is kap Koszovó – udvariasabban fogalmazva, bármire is jutnak a tárgyalófelek –, új jogállását a Biztonsági Tanácsnak megfelelő határozattal kell megerősítenie. Emlékezzünk csak vissza: Milosevicsék annak idején mindig nagy reményekkel tekintettek Moszkvára, ám ez az időszak a belgrádi csalódások krónikája volt. Moszkva a BT-ben a délszláv válsággal kapcsolatban sohasem élt vétójogával. Talán ez változik most meg Tadics látogatását követően, bár csupán halvány utalások vannak erre, s az ugyancsak nem meggyőző elemzések, hogy Oroszország más pozícióban van, mint 1999-ben volt, a kormány megváltozott, Moszkva már nem kötődik annyira a nyugati politikai irányvonalhoz, magát erősebbnek tartja. Szergej Lavrov külügyminiszter külön kiemelte, érdekeltek Koszovó kérdésében, hogy a tartomány maradjon Szerbia kötelékében. A moszkvai elemzőknek meggyőződése, hogy Oroszország meglepetéssel szolgálhat. Moszkvából korábban is érkezhettek hasonló üzenetek, nemrégiben ugyanis váratlanul keményebb lett a belgrádi álláspont és élesebb a retorika. Tadics elutazása előtt nyilatkozta: elfogadhatatlan Koszovó függetlensége, ami szerinte veszélyes jogi precedens is lehet.
Drnovsek vihart kavart. A Koszovóba látogató Janez Drnovsek szlovén elnök nyilatkozatával ismét megharagította a szerbeket. Mint azonban egy szlovén lap írja, Drnovsek állásfoglalásával közel áll Vuk Draskovics külügyminiszter álláspontjához, aki szavatolja, hogy Szerbia nem kíván politikailag viszszatérni Koszovóba, nem küld katonákat, sem rendőröket oda, lemond az állami jelképekről, amelyek az állami fennhatóságra utalnának. (S. I.)
