Jóval az átlagos infláció felett, 5,8 százalékkal emelkedett a lakossági energiahordozók ára az idei esztendőben. Az arány, tekintve az olaj, a gáz és az olajszármazékok világméretű árrobbanását, első pillanatra kedvezőnek tűnik, jóval sötétebbé válik azonban az összkép, ha figyelembe vesszük a nem lakossági körben végrehajtott áremeléseket is. Köztudomású, hogy az ipar számára az idén már háromszor drágult, így az áthúzódó árhatás jóval nagyobb terhet ró a lakosságra, mint maga a lakossági, államilag támogatott ár változása.
A drága energiahordozó általános áremelést generáló hatása már érződik az ipari termelői árakban – nyilatkozta nemrég Petschnig Mária Zita közgazdász. A Pénzügykutató Intézet munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen pillanatban a magyar ipar belföldi eladási árai kilenc százalékkal magasabbak a tavalyinál, és ennek döntő része az energiaár-emelkedés továbbhárításának tudható be. A tovagyűrűzés tehát már most jelentkezett, egybehangzó vélemények szerint azonban az igazán komoly hatás jövőre várható. Akkorra erősödnek meg ugyanis az energiaár-emelés másodlagos hatásai – vagyis a vállalkozások addigra tudják legalább részben beépíteni áraikba a többletrezsit –, s ezek nyomán felerősödik az infláció. Valahogy úgy, mint az Európai Unióban, ahol a szeptemberi adatok szerint a 2,5 százalékos, egész évre vetített szeptemberi infláció változatlan energiaárak mellett csupán 1,4 százalékos lett volna.
Egyelőre nem tudni, hogyan alakulnak jövőre az energiaárak. A kérdőjelek sűrűn sorakoznak egymás mögött, hiszen választási év lesz, amikor a kormány politikai megfontolások alapján nem feltétlenül a piac által elvárt intézkedéseket hozza meg, ha azonban csupán a nemzetközi folyamatokat tekintjük, aligha kerülhető el egy év eleji tarifadrágulás. A földgáz világpiaci árát már most is csak szűken fedezi a hatósági tarifa, 2006 első negyedévének végére azonban a jelenleginél is mintegy 20 százalékkal magasabb árak várhatók.
origo.hu
Kiderült, milyen idő lesz jövő héten
