Tíz éve, 1995. november 21-én született meg az 1992-ben kirobbant boszniai harcoknak, egyben a délszláv háborúnak véget vető daytoni megállapodás.
A Wright-Patterson légitámaszponton, az Egyesült Államok Ohio államában lévő Dayton szomszédságában 1995. november 1-jén kezdődtek a döntő tárgyalások Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes „rendezésében”. Először Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic boszniai elnök jutott megegyezésre a bosnyák– horvát államszövetség konszolidálásáról (november 9.), majd a horvát államfő és Szlobodan Milosevics szerb elnök a baranyai–kelet-szlavóniai kérdésről (november 12.). Háromhetes kemény alkudozás nyomán öltött végső formát a 11 cikkből és 11 mellékletből álló megállapodás, amely a bosznia-hercegovinai rendezés katonai vonatkozásait, a választások rendjét, a menekültek helyzetét, az alkotmány, a döntőbíráskodás, a belső etnikai határok kérdéseit tisztázta – emlékeztet az MTI. Az egyezmény nyomán köttetett meg 1995. december 14-én a párizsi békeszerződés, amely úgy rendelkezett, hogy Bosznia-Hercegovinán belül két, nagy önállóságú országrész alakul: a bosnyák–horvát föderáció és a szerb autonóm állam.
Az évforduló kapcsán tegnap nemzetközi konferencia kezdődött Washingtonban, ahová elutazott a boszniai államelnökség mindhárom tagja: a horvát Ivo Miro Jovic, a szerb Boriszlav Paravacs és a muzulmán Sulejman Tihic. A résztvevők Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel megvitatták elképzeléseiket Bosznia jelenéről és jövőjéről.
Sajátos helyzet, hogy miközben – főként a nagyrészt albánok lakta Koszovó törekvéseit látva – a boszniai szerbek és horvátok még mindig nem a bonyolult államszerkezetű Bosznia-Hercegovinában képzelik el a jövőt, a nemzetközi közösség abban reménykedik, hogy a stabilitást az Európai Unióhoz való közeledés teremtheti meg. Az uniós külügyminiszterek tegnap Brüsszelben mindazonáltal úgy határoztak, hogy az Európai Bizottság megkezdi a tárgyalásokat Szarajevóval stabilitási és társulási egyezmény megkötéséről.
origo.hu
Szijjártó Péter az Origónak: Az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson
