Szeretné döntésre vinni az uniós cukorreform ügyét a mezőgazdasági miniszterek mai ülésén az EU agrár- és vidékfejlesztési biztosa, valamint a soros brit EU-elnökség – értesült a távirati iroda. Számos tagország – köztük Magyarország – ugyanakkor súlyos fenntartásokkal áll a reformhoz. Az Európai Bizottság cukorreform-tervezete idehaza drámai következményekkel járna – vélik ágazati szakértők. Ezért Glattfelder Béla fideszes színekben megválasztott néppárti uniós képviselő egy számunkra is kedvezőbb elképzelést dolgozott ki, amelynek lényege, hogy a cukor termelői árának tervezett 39 százalékos csökkentése helyett 25 százalékos mérséklést tartalmaz. Úgy tűnik, a képviselő által kidolgozott koncepciót – a magyar kormány mellett – az Európai Parlament többsége is támogatja.
Az EU és elődje, az Európai Gazdasági Közösség cukorrendtartása 1968 óta kiszámítható, magas jövedelmet biztosít a gazdáknak és a cukorgyáraknak. Ez a szabályozás a magas belső árakra, a termelést korlátozó kvótákra, magas importvámokra és a belső felesleg támogatott exportjára épül – jelentette ki lapunknak az uniós képviselő. Az országokra lebontott termelési kvóta két részből áll: a hazai keresletet kielégítő A kvótából, s a termelésingadozás kiküszöbölésére hivatott B kvótából. Az e kvótákon felül termelt cukor az úgynevezett C cukor. Az uniós garantált felvásárlási ár csak az A és a B kvótára vonatkozik. Jellemző viszont, hogy a cukorra alkalmazott uniós intervenciós ár háromszor magasabb, mint a világpiaci ár, a védővámok miatt pedig csak kedvezményezett országok juthatnak az EU piacaira – ismertette a helyzetet Glattfelder Béla.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a cukorreform elkerülhetetlen, többek között azért, mert a C cukor és az import miatt az unió évi 4-5 millió tonna, világpiacon értékesítendő cukorfelesleggel rendelkezik. Brazília, Ausztrália és Thaiföld eljárást indított az EU ellen a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) azzal, hogy álláspontjuk szerint e felesleg értékesítése teljes egészében támogatott exportnak minősül, jelentősen meghaladja az EU számára a WTO-ban biztosított évi 1,27 millió tonnás támogatható exportmennyiséget. Az Európai Bizottság szerint ugyancsak a reform mellett szól, hogy a cukorszektor fenntartása komoly terhet ró az uniós költségvetésre, miközben a magas cukorárak a fogyasztókat sújtják.
– E szempontok mentén készítette el tavaly nyáron az Európai Bizottság a cukorreform első javaslatát, amely szerint a cukorárakat három év alatt egyharmaddal, a kvótákat pedig hárommillió tonnával kellene csökkenteni. Mindemellett lehetővé vált volna a kvóták tagállamok közötti kereskedelme, a termelőket pedig az árcsökkentésből származó bevételkiesés után hatvanszázalékos kompenzációban részesítették volna – tájékoztatott Glattfelder Béla. A napvilágra került javaslatok éles vitákat váltottak ki. Ezek eredményeképpen idén márciusra elkészült az Európai Parlament állásfoglalása, amelybe beépült Glattfelder Béla valamennyi módosító javaslata. Ezek közül a legfontosabb eltörölné a tagállamok közti kvótakereskedelem lehetőségét. A javaslatok második csoportja az import korlátozására irányul, például a nyugat-balkáni országok illegális kivitelének visszaszorításával. – A tagországok közötti kvótakereskedelem megakadályozásának azért nagy a jelentősége, mert a Magyarországon található cukorgyárak külföldi, főként német és osztrák termelők tulajdonában vannak. Mivel eddig a kvóták a tagállamokhoz kötődtek, a kvótakereskedelem lehetővé tenné a külföldi gyártulajdonos gazdáknak, hogy az általános kvótacsökkentést azzal ellensúlyozzák, hogy hazaviszik tőlünk a magyar kvótákat, ami rövid távon cukorágazatunk felszámolásához vezetne – húzta alá. Az Európai Parlament által elfogadott határozatot csak részben vette figyelembe az Európai Bizottság az idén júniusban közzétett cukorreform-javaslat elkészítésekor. Ebbe Glattfelder Béla kvótakereskedelemre vonatkozó javaslatát beépítették, viszont a bizottság újabb tervezete még drasztikusabb, 39 százalékos árcsökkentést tartalmaz. Az uniós képviselő emiatt indítványozta, hogy az árcsökkentést mérsékeljék 25 százalékra. A csekélyebb árcsökkentés mellett még biztosított a hazai cukorrépa-termesztés fennmaradása. Emellett a gazdák kieső bevételeit az eredetileg tervezett 60 százalék helyett 90 százalékban kompenzálnák. Glattfelder Béla tervezete tartalmaz két megszorító intézkedést is. Egyrészt elutasítja a C cukor kvótanövelését annak érdekében, hogy ne növekedjen az unió cukorfeleslege, másrészt a kedvezményes cukorbehozatali lehetőségekkel visszaélő importőrökkel szemben a behozatali jogok felfüggesztését helyezi kilátásba.
– A cukorreform Magyarország számára nem hozhat túl sok jót, mindenképpen gyárbezárásokkal kell számolni – állapította meg a képviselő. – Ezt Gráf József földművelésügyi miniszter is elismerte. Ha a reformot sikerülne a saját érdekeinknek megfelelően alakítani, akkor termelőink akár jól is járhatnának. Valójában a magyar érdeket az szolgálná a legjobban, ha nem is lenne cukorreform, a belső piaci egyensúlyt csupán az import korlátozásával teremtenénk meg. Sikernek tekinthető, hogy javaslataimat, amelyek a leginkább szolgálják a hazai érdekeket, az érintett európai érdekcsoportok és az európai parlamenti frakciók többsége támogatja. Ezzel elkerülhetnénk a hazai cukorgyártás felszámolását, amihez persze az is kellene, hogy az Európai Parlament után a kormány is képviselje a magyar érdekeket – szögezte le Glattfelder Béla.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
