Exhajóskapitányhoz illő szigorral és gátlástalansággal lavírozza Romániát immár egy éve az egyes elemzők által professzionális demagógnak, mások szerint botcsinálta politikusnak tartott Traian Basescu. Azt azonban a politika valamennyi tudora elismeri, hogy a volt román diktátor, Nicolae Ceausescu óta nem volt az országnak nála karizmatikusabb, szókimondóbb, a néphez közelebb álló elnöke. Bizonyítják mindezt a közvélemény-kutatási adatok is, amelyek szerint egy évvel a választások után Basescu toronymagasan vezeti a politikusok ranglistáját. A korábban miniszteri, majd Bukarestben főpolgármesteri tisztséget is betöltő Basescu popularitásának titka elsősorban abban rejlik, hogy a keménykezű uralkodókhoz szokott román társadalomnak naponta képes bizonyítani: ő az úr a házban. A Romániát sújtó nyári árvizekkor például kétnaponta látogatott a vízzel elárasztott megyékbe, nyíltan megalázva a károsultakkal arrogánsan viselkedő Tariceanut. Ráadásul az utóbbi időben hasonló gyakorisággal látogatja a kormányüléseket is, gazdasági-politikai útmutatásokat ad a kabinet tagjainak, sőt de facto ő irányítja a koalíció két nagyobbik pártja, a liberálisok és demokraták alkotta DA Szövetséget is, szigorú ukázként szabva számára a 2006-os fúziót. Látványos eredményt produkált Basescu külpolitikája is, amely 2005 elején az Irakban elrabolt három román újságíró kiszabadításával kapott lendületet, később pedig a Washington–London–Bukarest-tengely kiépítésének szorgalmazásában és az amerikai bázisok romániai telepítéséről szóló egyezményben öltött testet. Különben egy újságírókkal folytatott szűk körű, fröccs melletti beszélgetésen az amerikai kapcsolat forszírozásának okát firtató kérdésre az elnök állítólag azt a nem éppen szalonképes választ adta, amelynek nyomdafestéket tűrő változata valahogy így hangzik: „inkább közösülök orálisan egy nagy, mint több kicsi szentjánosbogárral”. Tény, hogy hazai megítélésén ez a kijelentés mit sem változtatott, sőt a ’89-es rendszerváltás óta a román nép talán soha nem bízott oly mértékben államelnökében, mint Basescuban, akit százezrek egyszerűen főnöknek neveznek.
A Basescu által egyébként a kormánypártok közül nagy becsben tartott Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindenesetre pozitív mérleget vonhatott volna ez évi tevékenységéről, ha sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvényt. Csakhogy bebizonyosodott, a bukaresti koalíciós partnerek legalább annyira ódzkodnak a jogszabályba foglalt kulturális autonómiatanácsok létrehozásától, mint a Székelyföld területi autonómiájától. Ha viszont a román parlament jövőre is a halogatás taktikáját alkalmazza a törvény esetében, előfordulhat, hogy a türelmüket vesztett Markó Béláék kilépnek a koalícióból. Márpedig a kormány bukása esetén a brüsszeli védzáradék által fenyegetett Románia nagy valószínűséggel lekésné a 2007-es EU-csatlakozást. Ellenben teljesülne Traian Basescu elnöknek az előre hozott választásokról szóló nagy álma.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
