Hugo Chávez venezuelai elnök a vasárnap tartott törvényhozási választások eredményeképpen gyakorlatilag teljesen az ellenőrzése alá vonta a 167 tagú parlamentet. Az ellenzéki pártok többsége távolmaradásával tüntetett, mert kételkedett a választások tisztaságában.
A venezuelai nemzeti választási tanács vezetője kijelentette, hogy a szavazópolgárok 10 százalékának megjelenése már elegendő az érvényességhez, ráadásul a nemzetközi ellenőrök is ugyanezt közölték a bojkott meghirdetése után. Az eddigi részvételi adatok szerint a leadott szavazatok nyolcvan százalékának megszámlálása után a 14,4 millió szavazóból csaknem hárommillió választópolgár járult az urnák elé – vagyis 25 százalék –, tehát a tartózkodók aránya 75 százalék. Chávez pártja a leadott szavazatok 89,9 százalékát kapta meg, vagyis a megújult parlament (ennek vezető politikai ereje az Ötödik Köztársaság Mozgalom nevű párt) az elnök akaratának hű tükre lesz, amely neki megfelelő döntéseket fog hozni. Például megváltoztathatja az alkotmányt, és így nem lesz akadálya, hogy adott esetben harmadszor is betöltse az államfői tisztséget.
Hugo Chávez, miután elhelyezte voksát az urnában, arról beszélt, hogy „a hagyományos pártok betöltötték szerepüket, és elérkezett az új pártok és ellenzék létrehozásának ideje”. Ezzel áll összhangban egy nappal korábbi nyilatkozata, amelyben választási szabotázzsal vádolta meg az imperializmus lakájainak nevezett ellenzéket.
Chávez most aratott biztos győzelme egyrészt a hazai politikában folytatott úgynevezett bolívari forradalmának köszönhető, amelynek egyik sarkpontja, hogy a bőséges olajbevételek jó részét szociális programokra fordítja. (Venezuela a világ ötödik számú olajexportőre.) Másrészt aktív és elsősorban Amerika-ellenes külpolitikája a siker záloga, mert a külföldön is folytatott választási kampányával az Egyesült Államokat és latin-amerikai szövetségeseit veszi célba, mert ezt várja el tőle hazai választótábora.
origo.hu
Világhírű sorozat forgatása zajlik Dunaújvárosban – videó
