Folytatódott a magyar költségvetés vesszőfutása Brüsszelben: az Európai Bizottság (EB) – amely egyedül hazánk felzárkóztatási programját nem fogadta el – az eddiginél hitelesebb felzárkózási pálya megtervezésére utasította tegnap hazánkat, mivel a magyar kormány által decemberben benyújtott program a testület megítélése szerint nem tartalmaz konkrét hiánycsökkentő lépéseket. Az átdolgozott programot szeptember elsejéig kell elkészítenie hazánknak, és az új jelentésnek tartalmaznia kell az államháztartás rendbetételére irányuló intézkedéseket, az EB szerint ugyanis csak így tehető hitelessé a büdzsé konszolidációja. A testület egyúttal felszólította a Gyurcsány-kormányt, tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az idei esztendőre és a további évekre meghatározott államháztartási célkitűzéseit teljesíteni tudja.
A hiánycélok évek óta tartó túllépésével kapcsolatban a brüsszeli jelentés úgy fogalmaz: a múltbeli teljesítmények alapján a programban előre jelzettől eltérően is alakulhat a költségvetés, s „a tervezettnél rosszabb államháztartási kimenetel valószínű”.
*
A deficitcsökkentő intézkedések hiányán túl az EB azt is kifogásolta, hogy a felzárkózási pályánk nem határozott meg középtávú célkitűzést a költségvetési egyenlegre nézve, sőt a program költségvetési előrejelzése alapján e célokra még következtetni sem lehet.
Joaquín Almunia, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa a brüsszeli jelentés tegnapi ismertetésekor jelezte: a tavaly december elsején benyújtott magyar konvergenciaprogram igen ambiciózus célokat határoz meg, hiányoznak azonban a célok eléréséhez rendelt konkrét lépések. Mivel a magyar kormánynak eddig több ízben nem sikerült teljesítenie az önmaga elé kitűzött célokat, a bizottság úgy véli, hogy a végeredmény jelen esetben is eltérne a célkitűzésben meghatározottaktól, vagyis a magyar kormány ismét nem lenne képes megfelelő intézkedéseket hozni arra vonatkozóan, hogy az euró 2010-ben Magyarországon bevezethető legyen. Almunia szerint hazánk jelenleg nem halad a saját maga által meghatározott cél elérése felé, ezért a választások utáni új kormánnyal kell megtárgyalni, milyen kiigazításokra van szükség, s milyen költségvetési pályát látnak Magyarország számára megfelelőnek.
A kormány örül annak, hogy Brüsszel elismerte a magyar gazdaság fejlődésének pozitívumait, s megadja a lehetőséget, hogy a konvergenciaprogrammal kapcsolatos konkrét lépéseket nyugodt körülmények között határozza meg – értékelte az újabb brüsszeli figyelmeztetést tegnap Veres János pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter kijelentette: rosszindulatú megközelítés volt mindaz a kritika, amely a Fidesz részéről ezzel kapcsolatban elhangzott az utóbbi időben. Az EB által is sürgetett államháztartási reformot firtató újságírói kérdésre válaszolva Veres kijelentette: az államigazgatásban, az önkormányzatoknál, az oktatásban és az egészségügyben van szükség reformlépésekre, ezek kidolgozása folyamatban van, ám „nem áll érdekünkben, hogy ezekről nyilatkozzunk”.
Némileg eltérően ítélte meg az EB állásfoglalását Kovács László, a testület magyar tagja, aki az MTI-nek nyilatkozva elismerte: a jelentés szerint az államháztartási hiány és az államadósság folyamatosan nagyobb lett a 2004-ben benyújtott eredeti konvergenciaprogramban tervezettnél, s Magyarország nem vette figyelembe a bizottság, illetve az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ajánlásait.
Nincs helye pártpolitikai vitának az ország felzárkózási programjáról szóló brüsszeli jelentés esetében – reagált Veres János szavaira Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki hangsúlyozta: az Európai Bizottság azért utasította vissza a magyar programot, mert az nem volt hiteles és megalapozott. Mint fogalmazott, ebben a helyzetben a pénzügyminiszternek nem a Fidesszel kellene foglalkoznia, hanem szembe kellene néznie az államháztartás tényleges állapotával és az EU által kifogásolt problémákkal, a konvergenciaprogramunk hitelessége ugyanis az országot finanszírozó piacok megnyugtatását is szolgálja. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy rosszabbul teljesítettünk, mint azt várták tőlünk, hanem arról, hogy a szavahihetőségünket veszítettük el.
Magyarországot elutasították Brüsszelben – nyilatkozta a Hír TV tegnap esti adásában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki rámutatott: az EU eddig csak a korábban benyújtott felzárkózási programok végrehajtását illette kritikával, de arra mostanáig nem volt példa, hogy már a tervet is visszautasítják. Mint mondta, az EB jelentése azt állapította meg, hogy hazánk infarktus előtti állapotban van, és mielőbbi változtatásra van szükség a gazdaságpolitikában.
Fitch: a csehek készek. Megerősítette tegnap az elsőrendű befektetői szuverén cseh adóskockázati osztályzatokat a Fitch Ratings, amely szerint a csehek teljesíthetik a 2010-es eurócsatlakozáshoz szükséges követelményeket – közölte az MTI.
Uniós intők a magyar hiány miatt
2004. május 12.: Az Európai Bizottság (EB) uniós eljárást indít hazánk ellen a túl magas államháztartási hiány miatt.
2004. július 5.: Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ajánlásokat ad Magyarországnak a hiány csökkentése érdekében.
2004. október 20.: Az EB megállapítja, hogy hazánk az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesíti.
2005. január 18.: Az Ecofin kimondja, hogy hazánk nem tett eleget a júliusi ajánlásban foglaltaknak.
2005. február 16.: Az Európai Bizottság újabb ajánlások kiadását javasolja Magyarországnak.
2005. szeptember 6.: Az Ecofin döntéseit előkészítő bizottság (EFC) felkéri az Eurostatot a magyar autópályák elszámolásának vizsgálatára.
2005. szeptember 16.: Joaquín Almunia pénzügyi biztos elutasítja a magyarországi autópályáknak a költségvetésen kívüli elszámolását.
2005. szeptember 30.: Az EFC megállapítja, hogy tovább romlott a magyar államháztartás helyzete, amiről tájékoztatni kell az Ecofint.
2005. október 11.: Az Ecofin kimondja, hogy hazánk az újabb uniós ajánlásokat sem teljesítette.
2005. november 8.: Az Ecofin határozata megállapítja, hogy a magyar hiánycsökkentő lépések nem bizonyultak megfelelőnek.
