Ukrajnához hasonlóan a Moldovai Köztársaság számára is jelentős érvágást jelent, hogy az orosz–ukrán gázárvita kirobbanása miatt Oroszország – noha néhány napra csupán – a Pruton túli államot is megfosztotta a földgázellátástól. Az orosz Gazprom január 1-jén a Moldovába irányuló exportot is leállította, mert nem tudott megállapodni Chisinauval a gáz áráról, a kétmillió lakosú köztársaságnak ugyanis a gázipari óriáskonszern az eddigi 80 dolláros tarifa helyett 160 dollárért óhajtja eladni a földgáz ezer köbméterét. Vladimir Voronin moldovai államfő hatalmas felháborodással fogadta a Gazprom árajánlatát, mondván: az orosz állami vállalat igényének semmiféle gazdasági alapja nincs, és sokkal inkább politikai okai vannak, hogy Moszkva hirtelen megduplázná a Moldovának juttatott földgáz árát. Noha Kijevnek sikerült lezárnia Moszkvával a gázárbotrányt, Chisinau a mai napig nem újította meg szerződését a Gazprommal, annak ellenére, hogy Ghenadie Abaskin, a Moldova-Gaz elnöke intenzív tárgyalásokat folytat a Gazprom vezetőségével. Miközben Moldova földgázszükségletét teljes egészében Oroszországból szerzi be, az ügy pikantériája, hogy az orosz konszernnek többségi részesedése van a moldovai földgázszolgáltató vállalatban, Chisinau szerint éppen ezért érthetetlen, hogy a Gazprom miért akar drágítani Moldovával szemben. Elemzők szerint a Moldovával szembeni keménykedés mögött az áll, hogy a Kreml nem nézi jó szemmel az ott megnyilvánuló NATO- és EU-párti törekvéseket. Az utóbbi időben megromlott moldovai–orosz kapcsolatokban olajat jelentett a tűzre, hogy az egyébként kommunista Voronin elnök szorgalmazta az orosz csapatoknak a szakadár Transznisztriából való kivonását.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
