Tizenhat évvel a romániai rendszerváltás után az erdélyi magyar történelmi egyházak gyakorlatilag mindössze két és fél százalékát vehették birtokba annak a kétezer ingatlannak, amelyet a kommunista hatalom kobzott el tőlük. A bukaresti kormány által tavaly júliusban elfogadott új restitúciós törvénycsomag értelmében január 25-ig nyújthatták be a romániai felekezetek az egyházi és közösségi ingatlanok viszszaigénylési kérvényeit. A szomszédos országban mindezt a 2002/501-es számú törvény alapján már megtehették az egyházak, az új jogszabály azonban kiterjesztette a restitúciót az egykori telkekre is – elsősorban üres beltelkekre –, így most lehetőség nyílt az eddig elmaradt igénylések beterjesztésére is. Markó Attila, a romániai restitúciós bizottság alelnöke lapunknak elmondta: a testület csupán a határidő lejárta után készít összesítést a beérkezett kérvények számáról, tény azonban, hogy a bizottsághoz az erdélyi magyar egyházaktól már tavaly beérkezett kétezer ingatlan visszaszolgáltatását igénylő doszszié. A restitúciós bizottság elvi határozata alapján visszaadott magyar egyházi ingatlanok aránya eléri a benyújtott kérelmek egynegyedét, a testület év végéig 508 dossziéról döntött kedvezően, 400 ingatlanról az írásbeli határozat is megszületett. Ez a szám idén 1400-1500-ra emelkedhet. Markó szerint a magyar felekezetek szempontjából jobb ütemben halad a visszaszolgáltatási folyamat, tekintve, hogy a romániai egyházak – beleértve az ortodoxot és a görögkatolikust is – által igényelt csaknem nyolcezer ingatlan viszszaadása ügyében eddig 908 esetében született elvi döntés, és ennek 57 százalékát a „magyar” javak teszik ki. „A tényleges birtokbavételről jelen pillanatban azért megtévesztő arányszámot mondani, mivel a törvény értelmében az egyházak csak az ötéves határidő lejártával költözhetnek be a közintézményeknek otthont adó ingatlanokba. A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium például egy éve az egyház tulajdonába került, a birtokbavételre azonban még várni kell” – szögezte le kérdésünkre Markó Attila, aki szerint a visszaszolgáltatási folyamatot csupán a helyi polgármesteri hivatalok és területi hatóságok akadékoskodása késleltetheti. Ennek kiküszöbölésére január elején kormányrendelet született Bukarestben, amely szerint a vagyon-visszaszolgáltatási hatóság szankciókat róhat ki a tulajdonjogot igazoló iratok kibocsátását
megtagadó polgármestereknek, ugyanakkor ellenőrzi is a restitúció végrehajtását.
A szigorítás ellenére a gyakorlatban mégsem halad zökkenőmentesen a visszaszolgáltatás. A romániai önkormányzatok, állami intézmények és magáncégek tucatnyi esetben támadták meg a bíróságon az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyet az akár évekig is elhúzódó pereskedés rendkívül lelassít. A román államtól több mint hatszáz ingatlant visszakövetelő Erdélyi Református Egyházkerület például 108 ingatlan visszaszolgáltatásáról kapott elvi döntést a központi restitúciós bizottságtól, ám ennek jelentős részét bíróságon is kénytelen visszaperelni. Kolozsváron a folyamat legfőbb kerékkötőjének a polgármesteri hivatal bizonyult: Emil Boc polgármester folytatta elődje, a Gheorghe Funar kezdeményezte restitúciógátló pereket, sőt számos ingatlan visszaadása ügyében alkotmányossági kifogást emelt. Tőkés László, a 314 ingatlant visszaigénylő Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint túlságosan lassan halad a tényleges restitúció, ugyanis a nagyváradi püspökség eddig csupán 61 ingatlant kapott vissza bizottsági végzéssel, 40 épület esetében pedig csak elvi döntést hozott a bukaresti testület. Az egyházkerület tapasztalatai szerint a visszakapott ingatlanok általában lelakott, általános felújítást igénylő iskolaépületek, művelődési házak vagy bérlakások, és számos esetben a törvényes rendelkezések miatt a tényleges birtokbavétel elmaradt, így az egyház bérleti szerződés megkötésére kényszerült.
Romániára különben az EU és az Egyesült Államok egyaránt nyomást gyakorol az egyházi restitúció méltányos megvalósítása érdekében. Az amerikai képviselőház például tavaly májusban egyhangúlag megszavazta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető, Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus képviselők által beterjesztett határozatot. A dokumentum megszületésében oroszlánrésze van az amerikai székhelyű Magyar
Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF), amely az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosainak és a romániai restitúciós bizottság képviselőjének bevonásával restitúciós munkacsoport révén folytat állandó információcserét az ingatlan-visszaszolgáltatásról. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF romániai képviselője lapunknak elmondta, az Európai Bizottság minisztertanácsának idén május 16-i, Románia EU-csatlakozásáról döntő üléséig az alapítvány minden alkalmat megragad, hogy az európai politikusok tudomására hozza a romániai restitúció egyelőre megoldatlan kérdéseit. „Célunk, hogy Bukarest még az uniós csatlakozás előtt teljesítse ezeket a követelményeket” – szögezte le a Magyar Nemzetnek Moldován Árpád Zsolt.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
