A bőség zavarában szenved Adriean Videanu bukaresti főpolgármester, aki két világváros mintájára kívánja átalakítani a román főváros arculatát, és mindehhez egyszerre három projekt is a rendelkezésére áll. A kormánypárti elöljáró az utóbbi hetekben Párizsban és Moszkvában folytatott terepszemléje során mindenhonnan ellesett egy tanulmányravalót, amelyek gyakorlatba ültetésével kívánja felfejleszteni városát. Orosz kollégájától, Jurij Lujkovtól inspirálódva a Dimbovita-parti főpolgármester például olyan bankot alapítana, amely nemzetközi pénzintézetek bevonásával kimondottan Bukarest és a romániai nagyvárosok infrastrukturális fejlesztését finanszírozná. Videanu kezdetben 2,8 milliárd euróra rúgó megaprojektje révén a román főváros három év alatt új repülőteret és a Dunával való közvetlen összeköttetést kapna, környezetbaráttá és turisztikai látványossággá alakítanák a környező tavakat, felújítanák a történelmi központot, terelőutakat, föld alatti parkolókat építenének, és manzárdokat húznának a tömbházak fölé. Ezzel a tervvel párhuzamosan a román kormánykoalíció kisebbik alakulata, a Nemzeti Liberális Párt nemrég önálló törvénytervezetet terjesztett a parlament elé. Javaslatuk tíz év alatt változtatná meg a város arculatát a kétmillió lakosú Bukarest és a környező Ilfov megye közigazgatási összeolvasztásával, és az így létrehozott övezet költségvetését a főpolgármester által irányított metropolistanács hatáskörébe utalná. Az elképzelés egyetlen szépséghibája, hogy nem élvezi sem Adriean Videanu, sem a román kormány támogatását, mivel a beterjesztést nem előzte meg hatástanulmány, illetve a lakosság bevonásával történő közvita.
Mindemellett a fővárosi képviselő-testület már a múlt év végén elfogadta a Bukarest metropolisövezet kiépítését célzó határozattervezetét. A közvitára bocsátott javaslat értelmében Bukarest öt környező megye – Giurgiu, Teleorman, Dambovita, Prahova és Ilfov – 93 települését kebelezné be. Az önkormányzat különben máris nekilátott Bukarest történelmi központja kicsinosításának: az infrastruktúra-fejlesztésre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kapott 9, 5 millió eurós hitelből először teljesen felújítják a gáz-, víz- és csatornahálózatot, majd az utcák és a közvilágítás rehabilitálása következik. Keményebb diót jelent a városvezetés számára az óváros több mint kétszáz műemlék épületének felújítása, ezekben ugyanis mintegy ötezren élnek törvénytelenül. Hogy végül a grandiózus elképzelések közül melyik valósul meg, azt senki nem tudja megjósolni. Abban azonban az egymásnak feszülő kormányoldal és az ellenzék is egyetért: rengeteg munka, pénz és energia szükséges ahhoz, hogy a száz évvel ezelőtt kis Párizsnak becézett Bukarest visszakapja patináját.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
