Az Európai Bizottság Észtország, Lettország és Szlovénia konvergenciaprogramja felülvizsgálatáról kiadott jelentésében megállapítja, hogy a három ország programja – amelyet a tagállamoknak évente be kell nyújtaniuk, hogy bemutassák makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseiket – összhangban áll az uniós stabilitási és növekedési megállapodással. Kiegyenlített államháztartásával, minimális kockázatokkal Észtország egy egészséges pénzügypolitika példájának tekinthető – olvasható a bizottsági értékelésben. A Joaquín Almunia pénzügyi biztos által kiadott nyilatkozat megállapítja, hogy mind a három vizsgált ország konvergenciaprogramja egészében kielégíti a stabilitási és növekedési megállapodás céljait. Szlovénia teljesítményére pedig jellemző az, ahogyan az AFP, a francia hírügynökség kezdi a három ország értékeléséről szóló jelentését, a spanyol Almuniát idézve: „Ha ma hoznának döntést, akkor Szlovénia kielégítené az euróövezethez való csatlakozás kritériumait, beleértve az infláció szintjét.” Emlékezetes, a huszonöt tagú Európai Unióban a legnagyobb háztartási hiánnyal küzdő Magyarország konvergenciaprogramját az Európai Unió átdolgozásra visszadobta, ezt a kudarcot azonban a Gyurcsány-kormány sikerként értékelte. A bizottság az Európai Unió régi tagjai közül Belgium, Luxemburg és Ausztria naprakész állapotra formált stabilitási programjait is megvizsgálta, és ezeket – csakúgy, mint az említett új tagok konvergenciaprogramjait – rendben találta, vagyis összhangban a stabilitási és növekedési megállapodás követelményeivel.
Nő a munkanélküliség. A hat országra kiadott jelentéssel egy időben látott napvilágot az Eurostat, az unió statisztikai intézetének a munkanélküliség alakulásáról kiadott összeállítása is, amely szerint a huszonötök uniójában a munkanélküliség aránya tavaly decemberben 8,5 százalékon állt. Ez novemberhez képest változatlan. A statisztikai adatok szerint a romlásban vezető hazánk, ahol a munkanélküliség egy év alatt a legnagyobb mértékben emelkedett: 2004 decembere és tavaly december között 6,6 százalékról 7,3 százalékra.

Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert