Barroso kijelentette, ezzel küzd a kormányok azon retorikája ellen, hogy magukat védve és Brüsszelt vádolva nyilvánítják ki, ők – vagyis a kormányok – a jó fiúk, az unió pedig a gonosz, s azt sem rejtette véka alá, hogy az alapot jórészt „imázsprobléma” inspirálta.
Akik azonban közelebbről ismerik az uniót, tudják, hogy egy-egy bejelentéstől a pénzek tényleges kifizetéséig jó idő telik el, és az sem biztos, hogy azok a megfelelő helyre kerülnek. A tervek szerint a korlátozott nagyságú alapból (hiszen a huszonötök Európájának félmilliárd euró nem igazán jelentős összeg) „a világkereskedelmi trendek nagyobb változásai által sújtott régiók és ágazatok” munkavállalói részesedhetnének egyszeri, időben korlátozott, egyedi támogatásban – bérjuttatás, átképzés vagy újmunkahely-keresés támogatásának formájában. Barroso kijelentette, hogy a globalizációs alap „az unió szolidaritását fejezi ki a világkereskedelmi változásokkal járó létszámleépítések révén személyesen és súlyosan érintettek irányába”.
Várható, hogy nyilván vita lesz később arról is, hogy mit jelent a „súlyos” vagy a „személyes” kifejezés.
Vladimír Spidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa hozzátette: „Ez az alap az emberekről szól… Ha egy repülőgép elromlik, akkor ejtőernyőre van szükség.”
A tervet egyébként a kormányok az EU decemberi, Hampton Court-i csúcstalálkozóján vitatták meg és adták hozzá támogatásukat.
Az alapról annak bejelentése előtt egy nappal író globális amerikai lap, az International Herald Tribune értesülése szerint azt véglegesen az államfők tavaszi csúcstalálkozóján hagyták jóvá. A Párizsban szerkesztett újság hozzáteszi, hogy az alap kockázatos, mert a nemzeti kormányok feladataival párhuzamos, és így várható: a kormányok hajbakapnak egymással a pénz megszerzéséért és saját költségvetésük tehermentesítéséért. Az alapot kritikusan szemlélők szerint annak az is a baja, hogy csak a tüneteket kezeli az okok helyett, mert Európának a munkapiacain kellene mélyreható változásokat végrehajtania, és az európaiaknak nagyobb üzleti kockázatokat kellene vállalniuk. Azt is állítják, hogy az európaiak akkor sem fognak tudni elegendő munkahelyet teremteni, ha átképzett munkaerő áll majd rendelkezésükre.
A bírálók közé tartozik az Európai Szakszervezetek Szövetsége is, amely míg egyrészt üdvözölte a brüsszeli javaslatot, sajnálatát fejezte ki annak korlátozott volta miatt, mert mint mondták: a globalizáció hatására csak a tavalyi évben 570 ezren veszítették el munkájukat.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
