Magyarországon a legalacsonyabb a nők aránya a képviselők összlétszámához viszonyítva a kelet-közép-európai országok parlamentjei közül – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Európai Bizottság finanszírozott, s amelyet csütörtökön az Európai Parlament épületében rendezett konferencián ismertettek. A nemek közötti egyenlőség a bővülő Európában elnevezésű kutatás többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy mennyire befolyásolta a nők társadalmi és politikai részvételét Kelet-Közép-Európában a demokratizálódási folyamat és az uniós csatlakozásra való felkészülés. A felmérés kimutatta: míg az EU régebbi tagjainak parlamentjeiben átlagosan 25 százalékos a nők aránya, addig az új tagországokéiban csupán 17 százalék. A politikusnők parlamenti hiánya leginkább Magyarországon szembetűnő, hiszen a 2002–2006-os ciklusban a képviselők mindössze 9,1 százaléka képviselte a „gyengébb nemet”.
A rendezvényen a belfasti Queen’s University vezette kutatócsoport résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a nők alulreprezentációja leginkább a nőket diszkrimináló társadalmi attitűdnek köszönhető. A felszólalók abban is egyetértettek, hogy maguk a nők sem fejeznek ki egyértelmű szolidaritást egymás iránt.
A belfasti egyetemen oktató Éberhardt Éva megjegyezte, hogy nő létére Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök sem törődött különösebben a nők helyzetével.
Az Európai Parlamentben a német szociáldemokrata pártot képviselő Lissy Gröner a Németországban is bevezetett kvótarendszer alkalmazását javasolta a többi európai országnak. A kvótarendszer minimális képviseleti arányt biztosít a nőknek a pártokban, Németországban ez a kvóta negyven százalék. Az 1990-es évek elejétől az Európai Bizottságnál dolgozó Éberhardt Éva lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a szocialista rendszerben nevelkedett nők többsége nem állna ki emellett.
origo.hu
Menstruációs görcs: 5 életmentő tipp, hogy könnyebben átvészeld ezeket a napokat
