Míg a magyar határkerítés támogatás helyett csak kritikát és büntetés kap Brüsszeltől, akad egy másik hasonló létesítmény, ami nagyon is elnyerte az Európai Unió tetszését.
Augusztus 31-én, a „frontállamokat” érintő körútja során maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is ellátogatott Krynkibe, arra a lengyel településre, amelynek közelében 2021 novemberében két migránscsoport átszakította a lengyel–belarusz határon azév júliusától telepített akadályt, és bejutott Lengyelország, és így az Európai Unió területére.
A lengyel–belarusz határra tett látogatásom az európai szolidaritás megnyilvánulása volt. Egy erős Lengyelország és egy erős Európa, amely őrzi határainkat és véd minden európait. Üzenetünk egyértelmű. És Belarusszia, valamint a régió többi szereplője is figyelembe veszi azt
– írta a látogatással kapcsolatban Von der Leyen, a brüsszeli kettős mérce egyik legeklatánsabb példáját adva.
Ezt csak fokozta egy másik posztban, amelyben azt írta:
Mindannyian felelősek vagyunk Európa külső határainak védelméért.
Tehát Lengyelország, amely „határon átnyúló hibrid támadásokkal szembesül” (és amelynek Donald Tusk vezetésével jelenleg a brüsszeli irányvonalhoz közel álló kormánya van) egész Európát védi, támogatást érdemel, míg
Magyarország, amely már egy évtizede tartja vissza az illegális migránsokat az egész schengeni övezetet védve, bírságot.
A Von der Leyennek annyira tetsző lengyel határkerítés története 2020–2021-re nyúlik vissza. 2020 augusztusában tartották Belarussziában azt az elnökválasztást, amelynek eredményét a nyugati országok nem fogadták el, és a tiltakozásokban résztvevők bebörtönzése miatt szankciókkal sújtották a kelet-európai országot. Válaszul Aljakszandr Lukasenka közel-keleti, elsősorban iraki migránsokat utaztatott a belarusz–lengyel határhoz, akik aztán igyekeztek bejutni az EU területére.
Válaszul Lengyelország 2021 júliusától mintegy 130 km hosszan szögesdrót akadályt telepített, majd augusztusban bejelentették, hogy a magyar létesítmény mintájára 186 kilométeres hosszban két és fél méter magas kerítést húznak fel, nagyrészt a már meglévő akadály nyomvonalán, és ehhez több mint ötvenezer tonna acélt használnak fel.
Az a kerítés valószínűleg egy jó kerítés, pozitív, ez a mi kerítésünk, ez nem annyira jó, ezt nemhogy nem segítették, nem támogatták, hanem az építése és alkalmazása okán rendszeresen politikai támadásoknak vagyunk kitéve, sőt, újabban most már pénzügyi bírságolásnak is
– fogalmazott nemrégiben Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó.
