Barroso bizottsági elnök – Orbán Viktor felé fordulva – elmondta, a választásokba nem akar beleszólni, de szeretné, ha Magyarország erős, demokratikus tagja lenne az uniónak.
A néppárti kormány- és államfők tárgyalása közben a termet – a sajtótájékoztató idejére – elhagyó Orbán közölte: tájékoztatta Barroso elnököt a magyar költségvetés igen nehéz helyzetéről, vagyis arról, hogy a költségvetési hiány elérheti a bruttó nemzeti termék nyolc-tíz százalékát, de a Fidesz megválasztása esetén készen áll arra, hogy stabilizálja az állam pénzügyeit és a gazdaságot, valamint a valóságot tükröző számokon alapuló, kiszámítható partnerséget ajánlott a jövőre nézve.
*
Orbán elmondta azt is, hogy szeptemberben Magyarország és Brüszszel között fontos tárgyalásra kerül sor, amikor hazánknak teljesítenie kell utóvizsgáját, mivel az akkori budapesti kormánynak egy egyszer már eltanácsolt stratégiai tervvel kell visszatérnie.
Orbán kifejtette, nagyon izgalmas elnökségi ülés zajlik, mivel az unió végre a legfontosabb kérdéssel foglalkozik: a munkahelyteremtéssel. A néppárti csúcson elhangzott – mondta Orbán –, hogy Európa nem lehet versenyképes, ha a munkanélküliség a jelenlegi szinten marad, vagyis a munkahelyteremtés a legfontosabb prioritás. Az is megfigyelhető Európában, hogy munkahelyeket elsősorban a kis- és a középvállalatok adnak.
Wolfgang Schüssel osztrák kancellár erre nézve elő is terjeszt az uniós csúcson egy több pontból álló javaslatot, ami – mondta Orbán – rendkívül hasonlatos a magyar Széchenyi-tervhez. Kísérlet történik majd arra is, hogy a kis- és a középvállalatokat korlátozó és gúzsba kötő bürokráciát visszaszorítsák. A cél az, hogy az unióban egy új vállalkozás egy héten belül megkezdhesse működését. Az EU jelentős adó- és járulékcsökkentést is javasol majd az összes tagállamnak.
Orbán említette azt a feszültséget is, amit az energiával kapcsolatos kérdések keltenek: pontosan azt, hogy nemzeti érdekből egyes országok nem járulnak hozzá, hogy energiavállalatukat külföldi cégek vásárolják fel.
Nemcsak a néppárti csúcs volt izgalmas, de a tegnap késő délután kezdődő uniós csúcs előtt is vibrált a levegő, ami nem feltétlenül jelentett pozitív izgalmat. Abban például feltétlenül negatívat, hogy nemcsak az egyes tagállamok vallanak a gazdasági patriotizmus kérdésében egymástól homlokegyenest ellentétes nézeteket, de a vezető európai hatalmak önmaguknak is ellentmondó filozófiával érkeztek Brüszszelbe.
Jellemző erre a német Angela Merkel kancellár asszony, aki míg egyrészt arra biztatta az uniót, hogy az energia ügyében ne csak nemzeti keretekben gondolkozzanak – mert ebben az esetben a belső piacnak nincs értelme –, addig azzal, hogy országa továbbra sem akarja beengedni a tavaly csatlakozott országok munkavállalóit, Berlin a szakértők szerint egy szájból hideg és forró levegőt fúj, hiszen azt bizonyítja, hogy a belső piacnak éppen ők nem akarnak értelmet adni, ha azt a német belpolitikai helyzet és az ottani munkavállalók nyomása ezt így kívánja.
Az EU-csúcs előtti órákban tartott liberális csúcson az ott megjelentek mindegyike a protekcionizmus ellen nyilatkozott, mármint az energiaipari cégek felvásárlása és nem a szabad munkaerő-áramlás elleni protekcionizmus ügyében.
A csúcs további napirendi pontjai között szerepel még a lisszaboni stratégia, vagyis az unió versenyképességének fokozása, amelyben megfigyelők nem számítanak nagyobb vitákra – ellentétben a gazdasági patriotizmusról és az energiakérdésről folytatandó vitákkal.
origo.hu
Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt
