Az igazán nagy könyvek

Martin Seymour-Smith: A 100 legbefolyásosabb könyv
(kivéve persze a magyarokat)

A tavaly lezajlott A Nagy Könyv műsor a tévében igazi siker volt, elsősorban az irodalom olvasóinak, de néhány művelőjének is. Mert hát alaposan átgondolt és megszerkesztett volt ez a lista. Másképp nem is lehet, az olvasók csak anarchiát okoznának a szépséges és jól fésült kánonban, amelyről nekik persze fogalmuk sincsen. Akár így, akár úgy – hasznos volt a műsor. Ha csak egy ember vett könyvet a kezébe, már akkor is. Akkor is, ha ánglius a copyright.
Azért én más listákat is kerestem, s találtam is jó néhányat. Itt van például Martin Seymour-Smith (1928–1988) címjegyzéke. Költőnek indult, kritikus lett – mindennapos eset. Írói életrajzokat írt (természetesen angolokét). Aztán megírta ezer oldalon a modern világirodalom-történet útmutatóját. Elfogultan azokkal szemben, akiket nem állhatott, vagy alsóbbrendűnek tartott.
Félek én az ilyen listáktól, mert akit klasszikusnak, bevettnek tartanak, azt nem olvassák. Csak tudják, hogy illik ismerni, és elolvassák a zanzásított cselekményét. (A Por két vagy három ilyen „híres regények” kivonatolásban is szerepel, hogy az a…) Ha van egy könyv, amelyet igazán szeretnél elolvasni, de nem írták még meg – azt neked kell megírnod. Tudsz könyvet írni? Jó. De tudod-e mozgatni a füledet? Körül, de inkább belül azt a száz könyvet kell megtalálnunk, amelyet – úgy érezzük – nekünk írtak. De ehhez ezreket kell elolvasnunk. Na, lássuk a jegyzéket:
111. Ji King (kínaiul I Tying): A változások könyve
112. Ótestamentum
113. Homérosz: Iliász és Odüsszeia
114. Upanisádok
115. Lao-ce: Az út és erény könyve
116. Aveszta
117. Konfuciusz beszélgetései és mondásai
118. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború története
119. Hippokratész munkái
110. Arisztotelész művei
111. Hérodotosz: Történelem
112. Platón: Az állam
113. Eukleidész: Elemek
114. Dhammapada
115. Vergilius: Aeneis
116. Lucretius Carus: A természetről
117. Philón Alexandrinusz: Az isteni törvények allegorikus magyarázatai
118. Újtestamentum
119. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
120. Tacitus, Cornelius: Krónika az isteni Augustus halálától fogva
121. Valentinus (?): Az igazság evangéliuma
122. Marcus Aurelius: Elmélkedések
123. Sextus Empiricus (Empeirikosz): Pürrhóni vázlatok
124. Plótinosz: Énneadok
125. Szent Ágoston: Vallomások
126. Korán
127. Maimonidész: A tévelygők útmutatója
128. Kabbala
129. Aquinói (Szent) Tamás: Summa Theologicae
130. Dante: Isteni színjáték
131. Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
132. Niccolo Machiavelli: A fejedelem
133. Luther Márton: Az egyház babiloni fogságáról
134. Rabelais: Gargantua és Pantagruel
135. Kálvin János: A keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás
136. Kopernikusz: De revolutionibus orbium coelestium libri VI.
137. Montaigne: Esszék
138. Cervantes: Don Quiote, I–II. rész
139. Kepler: Harmonices Mundi
140. Fracis Bacon: Novum Organum
141. Shakespeare: Az első fólió
142. Galilei: Párbeszéd a két új fő világrendszerről
143. Descartes: Értekezés a módszerről
144. Hobbes: Leviathan
145. Leibniz: Művei
146. Pascal: Gondolatok
147. Spinoza: Etika
148. Bunyan: A zarándok útja
149. Newton: A természetfilozófia matematikai alapelvei
150. Locke: Értekezés az emberi értelemről
151. Berkeley: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről
152. Giambattista Vico: A nemzetek közös természetéről szóló új tudomány alapelvei
153. Hume: Értekezés az emberei természetről
154. Diderot szerk.: Enciklopédia
155. Samuel Johnson: Az angol nyelv szótára
156. Voltaire: Candide
157. Thomas Paine: Józan ész
158. Adam Smith: A nemzetek gazdagsága
159. Edward Gibbon: A római birodalom hanyatlása és bukása
160. Kant: A tiszta ész kritikája
161. Jean-Jacques Rousseau: Vallomások
162. Edmund Burke: Megjegyzések a franciaországi forradalomról
163. Mary Wollstonecraft: A nők jogainak követelése
164. Godwin: Esszé a politikai igazságosságról s annak a boldogságra gyakorolt hatásáról
165. Malthus: Tanulmány a népesedés törvényéről
166. Hegel: A szellem fenomenológiája
167. Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet
168. Comte: A pozitív filozófia kézikönyve
169. Von Clausewitz: A háborúról
170. Sören Kierkegaard: Vagy-vagy
171. Marx és Engels: A kommunista párt kiáltványa
172. Thoreau: A polgári engedetlenség iránti kötelességről
173. Darwin: A fajok eredete a természetes kiválasztódás alapján
174. John Stuart Mill: A szabadságról
175. Herbert Spencer: Elsődleges alapelvek (First Principles)
176. Mendel: Kísérletek keresztezett növényekkel
177. Lev Tolsztoj: Háború és béke
178. James Clark Maxwell: Tanulmány a fényről és a mágnesességről
179. Nietzsche: Imigyen szóla Zarathustra
180. Freud: Álomfejtések
181. William James: A pragmatizmus
182. Einstein: A különös és az általános relativitáselmélet
183. Vilfredo Pareto: Az ész és a társadalom
184. Jung: Pszichológiai típusok
185. Martin Buber: Én és Te
186. Kafka: A per
187. Karl Popper: A tudományos felfedezés logikája
188. Keynes: Az alkalmaztatás, a kamat és a pénz általános elmélete
189. Sartre: Lét és nemlét
190. Von Hayek: Út a szolgasághoz
191. Beauvoir: A második nem
192. Norbert Wiener: A kibernetika
193. Orwell: 1984
194. GI Gurdjieff: Belzebub elbeszélései unokájának
195. Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások
196. Chomsky: Szintaktikus struktúrák
197. T. S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
198. Betty Friedan: A női misztika
199. Mao Ce-tung: Kis vörös könyv
100. B. F. Skinner: Túl a szabadságon és méltóságon

Tizennégy alkotás sorolható a listáról az irodalom körébe. Ami nem is olyan kevés. Csak egyet bánok: Albert-László Barabási: Behálózva című könyvének 2003-as megjelenésekor Seymour-Smith már nem élt. A csíkkarcfalvi székely férfiú a Hargitán írta meg a hálózatokról szóló művét angolul, mert Amerikában tanít. Bebizonyította, hogy igaza volt Karinthy Frigyesnek, aki először írta le, hogy két vadidegen ember között öt ember van csupán. Amúgy a lista alapjaiban jó, még ha mindenki tudna is 20–30-at hozzátenni.

Minden idők
100 legjelentősebb irodalmi műve
2002-ben a Norvég Könyvklubok szervezésében Oslóban ötvennégy országból való száz ismert író szavazott „minden idők legjelentősebb irodalmi munkáira”. A szavazók között olyan nevek szerepeltek, mint Doris Lessing, Salman Rushdie, Carlos Fuentes és Norman Mailer. Miguel de Cervantes regénye ötven százalékkal több szavazatot kapott, mint bármely más irodalmi alkotás, elhomályosítva olyan nagyságok műveit, mint Shakespeare, Homérosz és Tolsztoj.
Tíz szerző kapott egynél több szavazatot a listán. Cervantes után a második Dosztojevszkij lett, négy, világszerte olvasott könyvével. Csak három Shakespeare-dráma jutott a legjobbak közé. Utána Franz Kafka következik három munkájával. Lev Tolsztojnak került még három műve a legjobbak közé. William Faulkner, Virginia Woolf, Gabriel García Márquez, Homérosz szerepel két-két művel. Végül is Beckett trilógiája is ide tartozik. A lista az ábécé rendjét követi. Magyarokat itt sem találni. A mi titkos nyelvünk a legnagyobb kincsünk, de legnagyobb terhünk is egyben.
111. Don Quijote, Miguel de Cervantes
112. Széthulló világ, Chinua Achebe
113. Tündérmesék és elbeszélések, Christian Andersen
114. Büszkeség és balítélet, Jane Austen
115. Goriot apó, Honoré de Balzac
116. Trilógia (Molloy, Malone meghal, A megnevezhetetlen), Samuel Beckett
117. Dekameron, Giovanni Boccaccio
118. Összegyűjtött szépirodalmi művek, Jorge Luis Borges
119. Üvöltő szelek, Emily Brontë
110. Az idegen, Albert Camus
111. Versek, Paul Celan
112. Utazás az éjszaka mélyére, Louis-Ferdinand Céline
113. Canterbury mesék, Geoffrey Chaucer
114. Nostromo, Joseph Conrad
115. Isteni színjáték, Dante Alighieri
116. Szép remények, Charles Dickens
117. Minden mindegy Jakab meg a gazdája, Denis Diderot
118. Berlin, Alexanderplatz, Alfred Doblin
119. Bűn és bűnhődés, Fjodor Mihájlovics Dosztojevszkij
120. A félkegyelmű, Fjodor Mihájlovics Dosztojevszkij
121. A Karamazov testvérek, Fjodor Mihájlovics Dosztojevszkij
122. Megszállottak, Fjodor Mihájlovics Dosztjevszkij
123. Middlemarch, George Eliot
124. A láthatatlan ember, Ralph Ellison
125. Médea, Euripidész
126. Absalom! Absalom!, William Faulkner
127. A hang és a téboly, William Faulkner
128. Bovaryné, Gustave Flaubert
129. Érzelmek iskolája, Gustave Flaubert
130. Cigányballadák, Federico García Lorca
131. Száz év magány, Gabriel García Marquez
132. Szerelem a kolera idején, Gabriel García Marquez
133. Gilgames
134. Faust, Johann Wolfgang von Goethe
135. Holt lelkek, Nyikoláj Vasziljevics Gogol
136. A bádogdob, Günter Grass
137. Az ördög fizetsége az Isten háta mögött, Joao Guimaraes Rosa (Nincs lefordítva, pedig ő kiadott egy magyar novellaantológiát saját fordításában.)
138. Éhség, Knut Hamsun
139. Az öreg halász és a tenger, Ernest Hemingway
140. Iliász, Homérosz
141. Odüsszeia, Homérosz
142. Babaház, Henrik Ibsen
143. Jób könyve, névtelen szerző
144. Ulysses, James Joyce
145. Összes novellák, Franz Kafka
146. A per, Franz Kafka
147. A kastély, Franz Kafka
148. Sakuntala, Kálidásza
149. A hegy hangja, Kawabata Jaszunari
150. Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz
151. Szülők és szeretők, D. H. Lawrence
152. Független emberek, Halldór K. Laxness
153. Összes versek, Giacomo Leopardi
154. Az arany jegyzetfüzet, Doris Lessing
155. Harisnyás Pippi, Astrid Lindgren
156. Egy őrült naplója és más történetek, Lu Xun
157. Mahabharata, névtelen szerző
158. Gebelawi gyermekei, Naguib Mahfouz
159. A Buddenbrook ház, Thomas Mann
160. A varázshegy, Thomas Mann
161. Moby Dick, Herman Melville
162. Esszék, Michel de Montaigne
163. A történelem, Elsa Morante
164. Akit szeretnek, Toni Morrison
165. Genji meséje, Sikibu Muraszaki
166. A tulajdonságok nélküli ember, Robert Musil
167. Lolita, Vladimir Nabokov
168. Njáls szagája, névtelen szerző
169. 1984, George Orwell
170. Átváltozások, Ovidius
171. A nyugtalanság könyve, Fernando Pessoa
172. Összes mesék, Edgar Allan Poe
173. Az eltűnt idő nyomában, Marcel Proust
174. Gargantua és Pantagruel, François Rabelais
175. Pedro Páramo, Juan Rulfo
176. A rejtett tartalmat magyarázó masznaví, Dzsalál al-Dín Rúmí
177. Az éjfél gyermekei, Salman Rushdie
178. A kert, Sejk Szaadi Siraz
179. Az északra vándorlás ideje, Tájeb Szálih
180. Vakság, José Saramago
181. Hamlet, William Shakespeare
182. Lear király, William Shakespeare
183. Othello, William Shakespeare
184. Oidipusz király, Szophoklész
185. Vörös és fekete, Stendhal
186. Tristram Shandy, Laurence Sterne
187. Zeno tudata, Italo Svevo
188. Gulliver utazásai, Jonathan Swift
189. Háború és béke, Lev Nyikolájevics Tolsztoj
190. Anna Karenina, Lev Nyikolájevics Tolsztoj
191. Iván Iljics halála és más törénetek, Lev Nyikolájevics Tolsztoj
192. Válogatott elbeszélések, Anton Pavlovics Csehov
193. Az ezeregy éjszaka meséi
194. Huckleberry Finn kalandjai, Mark Twain
195. Rámájana, Válmiki
196. Aeneis, Vergilius
197. Fűszálak, Walt Whitman
198. Mrs. Dalloway, Virginia Woolf
199. A világítótorony, Virginia Woolf
100. Hadrianus emlékezései, Marguerite Yourcenar

Persze most is eszünkbe jut egy csomó más szerző, más mű. De nem mi vettünk részt ennek a listának az összeállításában, s ezt valamikor még a javunkra fogják írni. Nem minden könyv olyan unalmas ám, mint némely olvasó. A régi könyvek olvasása megnyugtat, hogy eredeti ötleteid egyáltalán nem újak. Ha jó a könyv, a barátaid úgyis kölcsönveszik=ellopják. A könyvek, miközben az emberek számára készülnek, azt kívánják, bárcsak valahol máshol lennének.
Az írók meg? Faulknert akkor kezdték valamire tartani hazájában, amikor elnyerte a Nobel-díjat. Mert harmincezer dollár – akkor még – pénz volt, ezt mindenki tudta. A visszajátszás is megvolt már a könyvekben, jóval a videomagnó feltalálása előtt. Nem csak ilyen ragyogó listák vannak. A könyvek olyanok, mint az emberek, akad köztük hitvány is. Ezért hát sose olvass végig egy könyvet csak ezért, mert elkezdted. Van olyan könyv, amely egy nem is létezett szakadékot tölt be.
Van olyan ember, aki egy könyvet akar elolvasni, s olyan is, aki olvasni akar egy könyvet. A könyvgyűjtőket utálom: olyanok, mintha egy kábítószeres és egy zsugori keverékei lennének.
Én úgy vagyok vele: nem is bizonyos könyveket kéne tanítani, hanem az olvasás szeretetét.