Folytatódtak tegnap a Törökországban élő kurdok és a török biztonsági erők közti, múlt héten kezdődött összecsapások. Kurd lázadók rajtaütésében életét vesztette a török hadsereg három katonája az ország déli részén, a Szíriával és Irakkal határos hegyvidéken. Két társuk taposóaknára lépve halt meg. Előzőleg ugyanebben a térségben egy török rendőr kapott halálos sebet, miután kurd szakadár fegyveresek rátámadtak egy rendőrőrsre. Eközben az ország nyugati részén, Isztambul külvárosában pokolgép robbant a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának épülete előtt, a merényletben ketten megsebesültek.
A múlt héten az önálló kurd állam megteremtéséért harcoló kurdok robbantottak ki zavargásokat közvetlenül azután, hogy eltemették tizennégy társukat, a szakadár erőket tömörítő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait. A férfiak a török biztonsági erőkkel való összecsapásban haltak meg. A temetési szertartást követően az ország leginkább kurdok lakta délkeleti részén, illetve Isztambulban kurd fiatalok ezrei vívtak utcai harcokat a török rendőrséggel. A lázongások során legalább tizenhatan vesztették életüket.
Elemzők szerint a zavargások kirobbanásának valódi oka a kurd kisebbség politikai elittel való elégedetlenségében rejlik. A 72 milliós Törökország lakosságának tizenhét százalékát képviselő kurdok így kívánják kifejezni nemtetszésüket a magas munkanélküliségi ráta és a térség látványos elszegényedése miatt. A kisebbség emellett az autonómia kiterjesztését várja Ankarától, amely ezt ez idáig megtagadta. Legutóbb az 1990-es évek közepén törtek ki a mostanihoz hasonló zavargások, amikor a PKK a kurdok jogainak kiszélesítését követelte. Ankara mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorista szervezetnek tekinti a PKK-t, amely eddig mintegy 30 ezer ember haláláért felelős. A párt 1984-ben indította fegyveres kampányát a kurd állam megalapításáért, a hatóságok a mostani zavargásokért is a PKK-t okolják.
A török kormány több tízezer katonát vezényelt a lázongások helyszíneire, és a miniszterelnök kijelentette, nem hajlik meg a „terroristák” akarata előtt. „Ezek az árulók ismét előkerültek, mert tudják, hogy a lábuk alatt kezd kicsúszni a talaj, a történelem eltemette őket. Ez a végső rohamuk” – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan kormányfő. Az újabb harcok azonban kedvezőtlen képet festhetnek Törökországról, amely októberben kezdte meg EU-csatlakozási tárgyalásait Brüsszellel. A közösség az elmúlt években többször sürgette Ankarát, hogy szélesítse ki a 12 milliós kurd lakosság kulturális és a nyelv használatára vonatkozó jogait.
origo.hu
Ennyibe kerül a Velencei-tó az idén
