Egy hosszú háború kezdetén

Irán a terrorizmus legaktívabb állami támogatója – állítja az amerikai külügyminisztérium nemrég nyilvánosságra hozott, a globális terrorizmusról szóló jelentése. A dokumentum szerint az iráni Forradalmi Gárda – a rezsimhez közel álló félkatonai szervezet – és Teherán hírszerzési minisztériuma közvetlenül is érintett a terrorista cselekmények megszervezésében és támogatásában. Az amerikai jelentés továbbá Líbiát, Észak-Koreát, Szudánt, Szíriát és Kubát sorolja a terrorizmust leginkább támogató államok közé. A havannai vezetést például az ETA baszk fegyveres csoport tagjainak rejtegetésével vádolja.
A globális terrorizmus elleni küzdelmében az Egyesült Államok arra törekszik, hogy akadályt állítson azon országok elé, amelyekről úgy gondolja, hogy azok a terrorszervezeteket támogatják. Washington emellett a szélsőséges pártok, csoportok (így a Hamász) hatalomra jutását igyekszik meggátolni – hangoztatta szerda esti előadásában Kis József Benedek, a Katonai Felderítő Hivatal nyugalmazott főtisztje, aki az Antall József Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem szervezésében Globális terrorizmus címmel tartott előadást.
Kis József Benedek az új vallási terrorizmus jelenségét és az azzal járó veszélyeket emelte ki, hiszen a vallási ideológiákra épülő terrorcselekmények élesen különböznek az eddigiektől, de ezekért nem a vallás hibáztatható, hanem azok, akik a vallást politikai célokra használják fel. Az ideológiákra támaszkodó terrorista vezetők nem törődnek a határokkal, globálisan tevékenykednek, nem kötődnek egyetlenegy nemzethez sem, így nem kötelesek elszámolni senkinek. Az egyes szervezetek nemzetközileg segítik egymás munkáját, logisztikai és pénzügyi támogatásban részesítik egymást. Céljaik közé tartozik a dzsihád (szent háború) megvívása a Nyugat ellen, Izrael megsemmisítése és a különböző radikális iszlám csoportok támogatása világszerte – hangsúlyozta az előadó.
Kis József Benedek szót ejtett az al-Kaidáról is, amelyet nemzetközi terrorhálózatnak szokás titulálni. A szervezet tagjai szétszóródtak az Egyesült Államok afganisztáni hadműveletei óta, az al-Kaida lényegesen meggyengült, ma már inkább ideológiai mozgalomként tartható számon, amelynek vezetője, Oszama bin Laden csupán ideológiai vezető lett – véli Kis, aki hozzátette, hogy a mai al-Kaida inkább ösztönöz és propagandát folytat (vezetői videoüzenetekben jelentkeznek), mintsem cselekszik. A terrorszervezet éveken belül akár szét is eshet – fogalmazott az előadó.
Az al-Kaidával kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a nemzetközi terrorszervezet meggyengülésében nagy szerepet játszott a terrorizmus ellen vívott háború. Ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy vélhetőleg éppen ennek köszönhetően növekedett a terrorista cselekmények száma is. A BBC elemzése szerint tavaly 11 ezer terrorcselekményt hajtottak végre világszerte,
14 600-an haltak meg, ebből több mint nyolcezren az amerikai megszállás alatt lévő Irakban. Az öngyilkos merényletek száma is megsokszorozódott, s azok okozták a terrorcselekményekből származó halálesetek ötödét.
A nemzetközi közösség intézkedései meggyengítették az al-Kaida-csoport vezetőségének magját – áll a jelentésben: „Bizonyíték van arra, hogy a központi vezetőket – elsősorban Oszama bin Ladent és Ajmán az-Zavahírit – valamelyest frusztálhatja az a tény, hogy közvetlen befolyásuk némileg elenyésződött.” A jelentés azonban azt is sejteti, hogy a jelenlegi terrorcsoportok lazább hálózatot képeznek, mint egykor az al-Kaida. Az Egyesült Államok „egy potenciálisan hosszú háború kezdeti fázisában van” – olvasható a dokumentumban.
Az al-Kaidát (amely annyit jelent: a bázis) 1989-ben hozták létre, miután a szovjet csapatok elhagyták Afganisztánt. A szervezet olyan arab önkéntesek kapcsolatrendszeréből fejlődött ki, akik az 1980-as években a szovjet megszállók ellen s az iszlám nevében vívták harcukat Afganisztánban. A szovjetellenes dzsihád idején Bin Laden és harcosai amerikai és szaúdi támogatásban részesültek. Egyes elemzők úgy vélik, maga Bin Laden az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) kapta kiképzését. A múlt évtized elején az al-Kaida Szudánban működött tovább, majd 1996-ban központját Afganisztánba helyezte át, ahol vezetői jó kapcsolatokat ápoltak a helyi tálibokkal. 2001-ben – közvetlenül az Egyesült Államok ellen intézett terrortámadások után – az amerikaiak csapást mértek az afganisztáni bázisokra. A szervezet ma mintegy negyven-ötven országban működik, vélhetőleg Londonban, Hamburgban, Milánóban és Madridban is lehettek sejtjei. Az al-Kaida hálózata laza, az egyéni sejtek gyakran önállóan tevékenykednek s saját pénzügyi hátérrel rendelkeznek. Csak szükség esetén lépnek kapcsolatba más csoportokkal. Az al-Kaida ugyan meggyengülni látszik, de a BBC arra emlékeztet, hogy a szervezetnek egy új generációja fejlődött ki, s a legfontosabb vezetőket Washingtonnak a mai napig nem sikerült elfognia.
A terrorizmus elleni harc egy csapásra nem nyerhető meg, hiszen a terrorizmus többarcú jelenség, nincsenek földrajzi határai. A mozlim országokban politikai értelemben változásra van szükség, de ez nem úgy működik, hogy rájuk erőltetjük a demokráciát – szögezte le Kis József Benedek.